Alkalmassági vizsga követelmények

ALKALMASSÁGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELŐ SZAKON

Felvétel feltétele: egészségügyi alkalmasság és a motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl. a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. Célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. Kizáró okként szerepelhet, ha a jelentkező beszédhibás, vagy beszéde nem alkalmas arra, hogy megfelelő beszédmintát nyújtson a kisgyermekeknek.

Az alkalmassági vizsgán a jelentkező „alkalmas" vagy „nem alkalmas" minősítést kaphat.

Az egészségügyi alkalmasság igazolása: a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását, valamint felvétel esetén részt kell vennie a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni).

Külön kérelemre mentesül az alkalmassági vizsgálat alól az a jelentkező, aki igazoltan bölcsődei kisgyermeknevelői munkakörben dolgozik.

ALKALMASSÁGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ÓVODAPEDAGÓGUS SZAKON

1. Az ének-zenei alkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező alkalmas-e az óvodapedagógusi pályára, a pedagógusi pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására.

Feladat:

• a hallásvizsgálat keretében legalább 10 magyar népdal vagy műzenei szemelvény előadása emlékezetből, szabad választás alapján (a dalokat más-más kezdőhangról is meg kell tudni szólaltatni),
• a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorok visszahangoztatása (negyed-, nyolcad-, pontozott ritmus és szinkópa kombinációiból) tapsolással, kopogással; néhány hangból álló egyszerű dallamok visszaéneklése dúdolással vagy szolmizálva,

 Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a jelentkező rendelkezzék az ének-zenei tevékenység vezetéséhez nélkülözhetetlen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel.

2. A beszédalkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkezőt beszédállapota alkalmassá teszi-e a pedagógusi pályára.

Feladat:

• 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása, illetve beszélgetés. A szöveget közismert gyermekirodalmi művekből jelölik ki. A jelentkezőnek a felolvasandó szöveg előzetes megismerésére időt adnak.

 A szóbeli szövegalkotó képesség felmérése kötetlen beszélgetés keretében zajlik.

Az elbírálás szempontjai:

• Vannak-e a jelentkezőnek hangképzési zavarai (pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a magánhangzók igen zárt képzése, egyéb beszédhangképzési hibák).
• A jelentkező beszédritmusában észlelhetők-e súlyos zavarok (dadogás, értelemzavaró hadarás, leppegés, pattogás).
• A felolvasás mennyire értelmes, követhető, kifejező.
• A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok.

 Kizáró okok:

• hangképzési rendellenességek,
• ritmuszavarok,
• a beszéd megértését akadályozó rendkívül zárt ejtés.

 3. A testi alkalmassági vizsga

Célja: annak megállapítása, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, amelyek feltételei az óvodai testnevelés gyakorlati anyag elsajátításának, illetve az óvodapedagógusi pálya gyakorlásának.

Követelmények:

• közepes iramú, folyamatos futás (nők: 3 perc, férfiak: 5 perc),
• oktató által vezetett zenés gimnasztika folyamatos végzése, a főbb alapformák végeztetésével (szökdelések, karkörzések, törzshajlítások, felülések, törzsemelések és rugózások),
• egyensúlyozó járás fordulatokkal, két zsámolyra helyezett felfordított padon,
• néhány lépés nekifutásból – keresztbe állított és felfordított – pad átugrása egy lábról, érkezés páros lábra, guggolásba,
• célba dobás függőleges célra (kosárlabda palánk) egykezes dobással, kislabdával, 8 m-ről,
• labdaadogatások helyben futás közben párokban, ügyes és ügyetlen kézzel, felfújt labdával,
• labdavezetés ügyes és ügyetlen kézzel,
• felfüggés hajlított karral (nők: 5 mp, férfiak: 8 mp),
• mellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás (nők: 3-szor, férfiak: 6-szor).

 Kizáró okok:

• a kondicionális állapotra és a mozgáskoordinációra utaló olyan gyenge teljesítmény, amely intenzív gyakorlással nem javítható, valamint
• a jelentkezés évében érettségizők esetében a középiskolai tanulmányok utolsó két évében a testnevelés alóli teljes felmentés. A korábban érettségizőknek igazolniuk kell, hogy a testnevelés alóli felmentés indokai már nem állnak fenn.

 Figyelem! A jelentkezéshez a jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, ami akadályozná felsőoktatási tanulmányainak folytatását, továbbá arról, hogy nem szenved diszlexiában, diszgráfiában, diszkalkuliában, pszichés és mentális zavarban, és erre hivatkozva tanulmányai során nem kér felmentést. A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, pszichés és mentális zavar a felvételt kizáró okok.

Felvétel esetén az óvodapedagógus képzésben a szakmai gyakorlaton való részvételhez a hallgatónak előzetesen részt kell vennie a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton, mert az óvoda járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű munkaterületnek minősül (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni).

ALKALMASSÁGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK LOGOPÉDIA SZAKIRÁNYON (GYÓGYPEDAGÓGIA)

Helyesírás felmérése: teszt és tollbamondás.

- A maximálisan elérhető pont: 45 pont (helyesírási teszt
- 30 pont, tollbamondás - 15 pont).
- A helyesírási teszt négy feladatból áll (helyes írásmód kiválasztása 2-3 lehetőség közül, szavak elválasztása).
- Minimum 70%-ot kell teljesíteni

Beszédalkalmassági vizsga.

- Spontán beszélgetés: az artikulációs bázis működésének megfigyelése, az esetleges hanghibák kiszűrése.
- „Ivás”: nyelés megfigyelése, az esetleges nyelvlökéses nyelés kiszűrése
- Felolvasás: hozott szöveg felolvasása
- A fogazat rendellenessége és a harapási rendellenesség azonnal kizáró ok!
 

A Logopédia alkalmassági vizsga menete

- Az alkalmassági vizsga két részének a lebonyolítása ugyanazon a napon történik.

- Az alkalmassági vizsga három fős bizottság  előtt zajlik
- Az alkalmassági vizsga első része a „Helyesírás felmérése”.
- Az alkalmassági vizsga második részén, a „Beszédalkalmassági vizsgán” csak sikeres   „Helyesírás felmérés” vizsga után lehet részt venni.
- A helyesírási feladatlapok javítása a „Helyesírás felmérése” után azonnal megtörténik. A javítás után az eredményt azonnal kihirdetik, csak sikeres helyesírási eredménnyel (70 % elérésével) lehet folytatni az alkalmassági vizsgát. Sikertelen helyesírási vizsga esetén a feladatlapot megtekintésre visszaadják, majd aláíratják a jelentkezővel.
- Sikeres helyesírási vizsgát tett jelentkezők számára a „Beszédalkalmassági vizsga” lebonyolítása névsor szerint történik.

- A „Beszédalkalmassági vizsga” eredményét folyamatosan 5-5 fő meghallgatása után hirdetik ki, aminek során sikertelenség esetén mindenki számára indokolják a sikertelenség okát.
- A „Beszédalkalmassági vizsga” eredménye lehet: „alkalmas”, „feltételesen alkalmas”, „nem alkalmas”. „Feltételesen alkalmas” döntés esetén a jelentkező elkezdheti a tanulmányait a logopédia szakirányon, azonban a tanév első félévének szorgalmi időszakában (november hónapban) meg kell ismételnie az alkalmassági vizsga beszédalkalmassági (szóbeli) részét egy bizottság előtt. Amennyiben az ismételt beszédalkalmassági vizsgán megfelelt a hallgató, már feltételek nélkül folytathatja a tanulmányait Logopédia szakirányon. Amennyiben nem felelt meg, nem folytathatja a tanulmányait Logopédia szakirányon, a logopédia szakirányos tárgyakból nem kezdheti meg a vizsgaidőszakot.

 Az alkalmassági vizsgára a jelentkező hozzon magával:

- a személyi azonosítására alkalmas iratokat,
- egy prózai szöveget,
- egy üvegben vizet.

Az alkalmassági vizsgán megfelelt az a jelölt, aki a helyesírási és a beszédalkalmassági felmérésen egyaránt alkalmasnak találtatott!

Az alkalmassági vizsgálat időpontja: az alkalmassági vizsgálatra az első évfolyam második (tavaszi) félévében kerül sor.

Az alkalmassági vizsgálat helye: DE Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Hajdúböszörmény