Irodalmi, Kommunikációs, Kulturális Antropológiai Tanszék / Department of Literature, Communication and Cultural Anthropology

A szerzők – irodalmárok és filozófusok – arra a feladatra vállalkoztak, hogy megvizsgálják vajon mért vált divatjamúlttá napjainkra a levél- és naplóírás. Mindegyikük saját tudományterülete kutatási módszerével végezte feladatát a filozófiai levél vizsgálatától a német romantikán át a XX. sz. magyar- és európai irodalom szereplőinek levelezését és naplóírását vizsgálva. (A teljesség igénye nélkül a következő alkotók életművét vizsgálták:Novalis, Schlegel, Nietzche, Siemon de Beauvoir, Cocteau, Mann, Szerb Antal, Füst Milán Osváth Ernő) . A napló- és levélírásnak a korábbi századokban nagy szerepe volt nemcsak a kapcsolattartás szempontjából, hanem a világirodalom kiemelkedő alkotói, gondolkodói számára egy irodalmi megnyilvánulási formát is jelentett melyen keresztül gondolataik nyilvánosságot kaphattak – így azok életművük szerves részét képezik. Felmerül bennük az a gondolat is: vajon eleven gyakorlat-e még a levelezés, s ha nem, életre lehet-e kelteni egyáltalán?

Ez a kötet egyszerre hiány- és hézagpótló is. Filozófusok, kulturantropológusok, néprajzosok, nyelvészek, irodalmárok, pszichológusok, a germanisztika és a romanisztika képviselői vállalkoztak egy konferencia keretén belül arra, hogy ezt a nehezen megközelíthető, sokféleképen értelmezhető és sokszínű műfajt saját tudományuk szemszögéből értelmezzék, magyarázzák. Előadásaikat foglalta egybe a szerkesztő Bálint Péter, aki önmaga is a mesekutatás egyik legnagyobb hazai szakértője, irodalmár. E kötetben vannak írások, melyek új, önálló teoretikus megközelítést kínálnak, és vannak olyanok is, amelyek egy-egy  kor szellemiségét vázolják föl, elhelyezve benne a vizsgált személyek életművét, s összegzik mindazt, amit a legutóbbi időkben a hazai és a külföldi szakirodalomra érdemesnek talált elmondani róluk. Valamennyi szerző jól ismeri saját tudományágának korszerű elméleteit, és erre alapozva újszerű megközelítéseket. kínálnak az érdeklődők számára.

A tanulmánykötet a „Mese és hagyomány” sorozatban megjelent, második, átszerkesztett kiadás, amely a 2003-as változat tematikailag átdolgozott, kibővített formája. Folytatva a „Közelítések a meséhez” c. tanulmánykötetben már elkezdett irányvonalat, segítséget nyújt a meseirodalom iránt érdeklődést mutató olvasók, kutatók és a felsőoktatásban részvevő hallgatók számára. Fontos szerepet kap a kötetben, az eddig alig érintett, viszont rendkívül izgalmas, eleven cigány népmese kutatása, amely még mindig újabb meglepetéseket tartogat, alapot adva a további kutatásokhoz. A tanulmányok olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint álomelbeszélés, a meselejegyzés és átírás dilemmája, a népmese és irodalmi mese összevetése, a különböző mese-elméletek, az európai (főképpen a dán ) mesehagyomány újraértelmezésének kérdése, valamint néhány tizenkilenc és huszadik századi magyar irodalmár „meseszövési” módja. De olvashatunk a film és folklór kérdéséről, Lewis Carol fantázia világáról, a csigaház-architektúráról. A tartalmas és izgalmas munkák gondolkodásra, további vitákra is serkenthetik az olvasókat.

Köztudott, hogy a felnövekvő gyermekek - és az azt felvállaló óvó és tanító nemzedékek – nevelésében, esztétikai érzékének, nyelvi tudatosságának és igényességének fejlesztésében mennyire fontos szerepet játszik a líra. A kötetben egyetemi, főiskolai tanárok vállalkoztak arra, hogy tisztázzanak néhány kérdést, úgymint: mi a gyermeklíra fogalma, milyen eszközökkel rendelkezik, meddig terjednek a gyermeklíra határai és felkutassák azokat az írókat, költőket, akik - felismerve ezt a hálás, fiatal közönséget – életművük fontos részét annak szentelték, hogy felkeltsék a gyermekek képzeletét, érdeklődését. Ez nem könnyű feladat, hiszen sajátos poétikai és nyelvi eszközökkel, zenei képi elemekkel kell a hozzájuk közelíteni, figyelmüket megragadni, érzékenységüket felkelteni és ezáltal az olvasást, a lírát sőt a hagyományt szerető felnőtt nemzedéket kinevelni. E célból a szerzők vizsgálják többek között Arany János, Nemes Nagy Ágnes, Tamkó Sirató Károly, Zelk Zoltán, műveit, de foglalkoznak a 18-19. századi gyermekirodalommal, a keresztény gyermekvers múltjával és jelenével is. A kötetet folytatása várható.