HÁTRÁNYOK ÉS TÁMOGATÁSOK: A SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER HELYE ÉS SZEREPE A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK ÉS CSALÁDJAIK ÉLETÉBEN.
Különleges Bánásmód. 8 (4), 63-76, 2022.
2011-es népszámlálási adatok szerint a fogyatékossággal élő személyek nagyobb aránya magánháztartásban, míg kisebb részük intézeti ellátásban él. 62 ezer fölé tehető azoknak a családoknak a száma, ahol fogyatékossággal élő gyermek nevelkedik. Kutatási eredmények rávilágítanak, hogy a fogyatékossággal élő családtag ellátása, gondozása különösen nagy terhet ró a családokra. A szociálpolitikai eszközök jelentős szerepet játszanak az érintett társadalmi csoport terheinek csökkentésében.
Jelen tanulmányban áttekintést nyújtunk a fogyatékossággal élő emberek és az őket gondozó családok mindennapi életét segítő szociális ellátások és szolgáltatások rendszeréről. Bemutatjuk jelenleg milyen szociálpolitikai eszközökkel támogatják a fogyatékos személyeket és az őket gondozó családokat. Választ keresünk arra, hogy a jelenleg elérhető szociálpolitikai eszközök elősegítik-e a fogyatékos személyek, illetve családtagjaik társadalmi részvételének, integrációjának megvalósulását.
SOCIAL PROTECTION OF CHILDREN WITH DISABILITIES BEFORE THE CHANGE OF REGIME AND AT PRESENT
Journal Child. Edu. Soc. 3 (3), 233-248, 2022.
The integration of people with disabilities and the normalisation of their living conditions appear to be a key goal in today’s social approach. However, it is not enough to change the social approach alone in order to achieve integration, we need instruments which are able to support the social participation, self-determination and normalisation of people with disabilities. Such instruments can be defined as follows: a wide range of social welfare support and social services ensured by the state. It is indispensable to help, support and strengthen families which raise a child with disabilities, consequently social policy instruments should be extended to families as well. The present study aims at providing an overview of how children with disabilities and their families were supported during the socialist regime and in the subsequent period. We used a qualitative case study, for the preparation of which secondary research and document analysis were conducted. Our analysis focused on the research question whether following the change of regime there was a change of attitude in the fields of social policy which could promote the improvement of the quality of life of children with disabilities and their families. On the other hand, do the benefits and services provided by the social care system support the integration, normalisation and self-determination of children with disabilities, as well as their upbringing in a family environment? The results of our analysis show that following the change of regime a slow change guided by the modern approach to disability began, which by continuously adding an element at a time attempts to help children with disabilities and their families. A Hungarian disability strategy which would thoroughly define a social policy adapted to the needs of those concerned is badly needed.
FOGYATÉKOSSÁG ÉS BULLYING AZ ISKOLÁBAN
In: A társadalomtudományok harminc éve a Partiumban: A Partiumi Keresztény Egyetemen 2021-ben szervezett jubileumi konferencia kötete. Szerk.: Gál Katalin, Pásztor Rita, Székedi Levente, Kolozsvári Egyetemi Partiumi Kiadó, Kolozsvár, 135-146, 2022. ISBN: 9786069673331
Napjainkban egyre súlyosabb problémaként jelenik meg az iskolai és az online térben történő zaklatás. Empirikus kutatások bizonyítják, hogy a bántalmazás, különösen az iskolán belüli zaklatás, növekvő tendenciát mutat mind hazánkban, mind az Európai Unió országaiban. A társadalomtudományi vizsgálatok kiemelt figyelmet fordítanak a bullying és a cyberbullying hátterében álló okok feltárására. A hazai kutatások kevés figyelmet fordítottak eddig a fogyatékossággal élő személyeket, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekeket ért bántalmazás, zaklatás területére. A tanulmány célja, hogy szakirodalmi áttekintés segítségével képet adjon a fogyatékossággal élő népességet ért bántalmazással kapcsolatban, nemzetközi kitekintésben bemutassa az ezzel kapcsolatos ismereteket, kutatási eredményeket. Célunk, hogy a rendelkezésre álló szakirodalmak alapján megismerjük mennyire érinti a fogyatékossággal élő diákokat a kortárs, illetve internetes zaklatás, milyen tényezők járulnak ahhoz hozzá, hogy áldozattá váljanak.
A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ SZEMÉLYEK MUNKAERŐ-PIACI SZEREPVÁLLALÁSA ÉS A FELSŐFOKÚ ISKOLAI VÉGZETTSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI
Munkaügyi Szemle. 62(3), 50-65, 2019.
Napjainkban egyre jelentősebb figyelem irányul a hátrányos helyzetű csoportok, így a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációjára. Az 1998. évi A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló XXVI. törvény a fogyatékossággal élő személyek integrációjának megvalósulását elősegítő legfontosabb területekként az oktatást és a foglalkoztatást nevezi meg. Az Európa 2020 stratégia foglalkoztatásra és oktatásra vonatkozó célkitűzései kiemelten jelentősek a fogyatékossággal élő személyek szempontjából. Az aktív korosztály foglalkoztatási rátájának 75%-ra emelése, a 30-34 év közötti korosztály felsőfokú képzettségi szintjének 40%-ra növelése ténylegesen lehetővé teszi a fogyatékosssággal élő emberek társadalmi felzárkózását és integrációját (Net1). A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatásból való kirekesztődésének legsúlyosabb következménye az életszínvonal és az életminőség területén jelentkezik. Európai Uniós felmérések szerint a fogyatékossággal élő népességet magasabb mértékben érinti a szegénység problémája. Ezért mind az Európai Unióban, mind hazánkban kiemelt célként jelenik meg az érintett hátrányos helyzetű csoport képzettségi szintjének és gazdasági aktivitásának növelése. A jelenleg tapasztalható munkaerő hiány növeli annak esélyét, hogy a fogyatékossággal élő személyekre a gazdasági szektor, mint potenciális munkavállalókra tekint. Erre azonban felkészültséget kell mutatnia mind az érintett munkavállalói csoport tagjainak, mind a munkáltatóknak.
A tanulmány a rendelkezésre álló releváns hazai statisztikai felméréseket, illetve kutatási eredményeket alapul véve elemzi a fogyatékossággal élő személyek felsőfokú iskolai végzettségének és munkaerő-piaci szerepvállalásának összefüggéseit. A fogyatékossággal élő népesség iskolai végzettségének, illetve gazdasági aktivitásának jellemzőiről a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási adatfelvételei nyújtanak információt (Lakatos – Tausz, 2009; KSH, 2014b; KSH, 2015; KSH, 2018). Eddig három alkalommal került be a fogyatékosság témaköre a makrocenzus egészségi állapotra vonatkozó adatgyűjtéseibe, 1990-ben, 2001-ben és 2011-ben. Az 1990-es népszámlálásnál csupán a lakosság 20%-át vonták be a fogyatékosságra vonatkozó adatfelvételekbe, míg 2001-ben és 2011-ben már a teljes lakosság lekérdezése megtörtént. A 2011-es népszámlálást követően öt évvel került sor mikrocenzus végzésére. A 2016-os mikrocenzus alkalmával a teljes népesség 10%-ára terjedt ki az adatfelvétel, és a lakosság lekérdezése során mind a fogyatékosság, mind az egészségi okok miatti korlátozottság kérdésköre a vizsgálat fókuszába került (KSH, 2018).
Az adatok elemzését, összehasonlítását nehezítik az adatfelvételekből fakadó eltérések. Egyrészt a kialakított fogyatékossági típusok megnevezései változtak a különböző felmérések során, másrészt a makrocenzusok alkalmával mind a fogyatékossággal élő lakosság iskolai végzettségére, mind gazdasági aktivitására vonatkozó adatgyűjtések megvalósultak, míg a 2016-os mikrocenzusból az iskolai végzettségre vonatkozó eredmények nem elérhetőek. Ezért nem minden esetben valósulhat meg a négy adatfelvétel adatainak összehasonlítása.
FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK DISZKRIMINÁCIÓJA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGE
in: Kihívások és válaszok: tanulmányok a szociálpedagógia területéről. Szerk.: Rákó Erzsébet, Soós Zsolt, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 79-99, 2017. ISBN: 9789633186503
Fogyatékosnak tekintünk minden olyan személyt, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását (Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezmény). A fogyatékosság a XXI. Században még mindig olyan állapot, mely az érintett személy mindennapi életét, tevékenységét, sorsát alapvetően meghatározza. Az ENSZ definíciója szerint a másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalásában a fogyatékossággal élő személy állapotánál fogva szembesül akadályokkal. Mindezek mellett azonban nem tér ki arra a nyilvánvaló tényre, hogy nem csak a tartós károsodás okán nem tudja a személy betölteni a társadalomban elvárt és jellemző szerepeket, hanem az abban jelentkező korlátok és akadályok miatt sem. A társadalmi berendezkedés jellemzően figyelmen kívül hagyja, hogy nem mindannyian vagyunk egyformák és ugyanolyanok, és ezen eltérések és különbözőségek miatt sokan szembesülnek a mindennapi életük során nehézségekkel. Jelen korunkban a társadalom tagjainak sokszínűsége értékként, pozitívumként és erőforrásként jelenik meg, ugyanakkor jelen vannak a negatív attitűdök, az előítételetek és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás is.
A fogyatékossággal élő emberek ez utóbbiakkal nap mint nap éppúgy szembesülnek, mint a környezetükben jelenlévő akadályokkal, pl. közlekedés vagy utazás során. A fizikai korlátok könnyebben lebonthatók és megváltoztathatók, mint a társadalom tagjainak szemléletében, gondolkodásában, viselkedésében jelentkező akadályok.
A társadalmi befogadás elősegítése érdekében az elmúlt évtizedekben központi figyelem irányul a fogyatékossággal élő személyekre, illetve hátrányaik kezelésére, mind a nemzetközi szervezetek, mind az Európai Unió, mind a tagországok körében. E hátrányok kezelésének eszközei lehetnek: többek között a társadalom szereplőinek szemléletének tágítása, az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget elősegítő jogi eszközök alkalmazása.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a fogyatékosság fókuszából a diszkrimináció fogalmát és statisztikai jellemzőit, áttekintse az esélyegyenlőség definícióját, és ezek megvalósulását elősegítő legjelentősebb európai uniós és hazai jogszabályokat.