“Spinning the Sticky Threads of Childhood Memories: From Cold War to Anthropocene” | Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar

Örömünkre szolgál, hogy Magyarországon Hajdúböszörményben adhatunk otthont a három évvel ezelőtt kezdődő „Re-Connect/Re-Collect” projekthez csatlakozó “Spinning the Sticky Threads of Childhood Memories: From Cold War to Anthropocene”! nemzetközi konferenciának. A projekt célja, hogy a hidegháborús sztereotípiáktól és nosztalgiától elszakadó gyermekkori történeteket megörökítse, és azok elemzésével irányt mutasson más kortárs kutatásnak és a szocialista múltról valamint a jelenről és a jövőről való gondolkodásnak.

A kora gyermekkori nevelés és gyakorlat a Vasfüggönyön túl: Múlt, jelen és jövő

Vargáné dr. Nagy Anikó és Dr. Pálfi Sándor, Debreceni Egyetem és Teszenyi Eleonóra, Open University, Nagy-Britannia

A konferencia Magyarországot beleszámítva, öt helyen zajlik egyszerre: Németországban, Finnországban, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban. A konferencia célja hogy megvilágítsa és megkérdőjelezze azokat a múltbeli és mai nemzetközi tudományos és szakmai hierarchiákat és erőviszonyokat amelyek a jelen pedagógiai hozzáállásait és gyakorlatát kialakították. A konferencia a fokozódó klímaváltozásra is figyelemmel van, ezért tevékenységeivel a környezetre gyakorolt káros hatását minimalizálni próbálja.

Az autobiográfia, autoetnográfia (Adams et al., 2015) és a kollektív biográfia (Davis és Gannon, 2006, 2013) módszereinek alkalmazásával, a „Re-Connect/Re-Collect” kutatás a szocialista gyermekkori emlékeket dokumentálja és tárja fel. A projekt célja az, hogy a hidegháborús sztereotípiáktól és nosztalgiától elszakadó gyermekkori történeteket megörökítse és azok elemzésével irányt mutasson más kortárs kutatásnak és a szocialista múltról, jelenről és jövőről való gondolkodásnak.

A magyar helyszínen megrendezett konferencia középpontjában a kora gyermekkori pedagógia és gyakorlat kelet-európai sajátosságai állnak. A volt szocialista blokk országainak pedagógiájára és gyakorlatára gyakran utaltak a ‘nyugati’ nemzetközi tudományos irodalomban úgy mint konformista, ami a gyerekeket egy határozott ideológiai irányba szocializálta és ami hasonló formában jelent meg az egész második világban. Ez a felnőttközpontú pedagógiai módszer és tudományos nézet azonban a vasfüggöny mindkét oldalán uralkodó volt. Az egyik oldalon a gyerekeket szocialista a másikon a kapitalista ideológiai elvek alapján nevelték. Mindkét oldalra az is jellemző volt, hogy a gyermekek mindennapi életét és társadalomban való részvételüket kevésbé vették figyelembe. Mindkét gyakorlat kevés teret adott arra hogy a gyerekek a társadalom teljes jogú tagjai legyenek (Millei, 2011). Ma a gyermekközpontú nevelés és a gyermeki jogok mindkét oldalon nagyobb figyelmet kapnak, de a helyi közösségi, gazdasági, történelmi és kulturális sajátosságokhoz alkalmazkodva, hasonlóan mint ahogy a múltbeli hozzáállás is különböző volt minden szocialista országban (Silova et al., 2018). A volt szocialista blokk egyes országainak pedagógiai gyakorlatában egységes keretek között zajlott a gyermeknevelés. A rendszerváltást követő pluralista pedagógiai lehetőségek változást hoztak a gyermekképben és a pedagógiai gyakorlatban is .

A konferencia ideje alatt szándékunkban áll feltárni, hogyan változott a pedagógiai gyakorlat a pluralista pedagógiai elképzelések Kelet-Európába áramlásával (Nagy Varga et al., 2015):

Melyek azok a múlt és jelenkori gyermekképek, kora gyermekkori pedagógiai példák és gyakorlatok, amelyek a volt szocialista országok gyakorlatában sajátosságként írhatók le?
Vannak olyan pedagógiai gyakorlatok, amelyek áthagyományozódtak a szocialista gyakorlatból, és a mai napig meghatározzák a térségben az intézmények pedagógiáját és nevelési eljárásait?

Kihangsúlyozva a retrospektív és a prospektív közötti kapcsolatot, a konferencia résztvevőit felkérjük hogy a kollektív és a személyes emlékeiket is használják fel, hogy a múltat a jelenbe hozzák, és összekapcsolják a jövővel; hogy megvizsgálják a gyermek és gyermekkor változó képét, a társadalompolitikát és ennek a kapcsolatát a pedagógiával és gyakorlattal.

A prezentációk és viták témái lehetnek:

• Az uniformitás és perszonalizáció folyamata, az egyéni és közösségi, a felnőttközpontú és a gyermekközpontú pedagógia közötti skálákon mozogva
• Kapcsolat a társadalompolitika és a kora gyermekkori pedagógia között
• A gyermekek képviselete, a gyermeki hangok és jogok a saját életük kontextusában
• Kapcsolatok, együttműködések és/vagy partneri viszony a kora gyermekkori intézmények és a családok között
• „A vizuális világ” és esztétika megjelenése az óvodai környezetben
• A „Kelet” kutatói tradícióinak függvényében, mely innovatív kutató módszereknek vannak lehetőségeik és melyek a korlátaik? Milyen jelenlegi kutatói gyakorlatoknak vannak esélyei ‘Keleten’ és ‘Nyugaton’?

Azért, hogy összhangban legyünk a Re-Connect/Re-Collect projekt koncepciójával, a konferencia célja, hogy összehozza a kutatókat, művészeket, a gyermekek érdekeit képviselőket, hidat verve az akadémiai kutatás és az aktivista mozgalom (mint például a gyermekek képviselete) valamint a művészeti megjelenítések között. Örömmel fogadunk hagyományos akadémiai előadást éppúgy, mint projekteket és kreatív javaslatokat, amelyek újszerű és merész módszereket alkalmaznak (így például vizuális és multimodális módszereket fénykép alkalmazásával, vagy videót, és a művészet különböző formáit).

Tudatában vagyunk annak, hogy a globális tudomány egyenlőtlenségekkel és hierarchiákkal jár, ami gyakran a történelmi örökségre, a kelet és nyugat, észak és dél megoszlására vezethető vissza (Collyer, 2016; Demeter, 2019). Helyi szinten úgy igyekszünk megoldani a tudásmegosztásból származó egyenlőtlenségeket, hogy magyar és angol nyelven is fogadunk résztvevőket, valamint folyamatos tolmácsolást biztosítunk a konferencia teljes ideje alatt. Ezen túl, a konferencia résztvevői számára publikálási lehetőséget kínálunk fel mind magyar, mind pedig angol nyelven különféle médiumokban, (így például helyi szerkesztésű kötetek, akadémiai folyóirat, vagy szerkesztett blog). A publikációs lehetőségről további információt kaphat a helyszínen: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Hajdúböszörmény.

References:

Adams, T. E., Holman Jones, S., & Ellis, C. (2015). Autoethnography: Understanding qualitative research. Oxford University Press. http://ebookcentral.proquest.com/lib/open/detail.action?docID=1784095
Collyer, F. M. (2016). Global patterns in the publishing of academic knowledge: Global North, global South. Current Sociology, 66(1), 56–73. https://doi.org/10.1177/0011392116680020
Davies, B., & Gannon, S. (2006). Doing collective biography: Investigating the production of subjectivity. Open University Press.
Davies, B., & Gannon, S. (2013). Collective biography and the entangled enlivening of being. International Review of Qualitative Research, 5(4), 357–376. https://doi.org/10.1525/irqr.2012.5.4.357
Demeter, M. (2019). The world-systemic dynamics of knowledge production: The distribution of transnational academic capital in the social sciences. Journal of World-Systems Research, 25(1), 111–144. https://doi.org/10.5195/jwsr.2019.887
Millei, Z. (2011) Governing through the early childhood curriculum, ‘the child’, and ‘community’: Ideologies of socialist Hungary and neoliberal Australia. European Education. 43(1) 33-55.
Nagy Varga, A., Molnár, B., Pálfi, S., & Szerepi, S. (2015). Hungarian perspectives on early years workforce development from the beginning till today. In V. Campbell-Barr & J. Georgeson (Eds.), International perspectives on workforce development in early childhood eduaction and care: History, philosophy and politics (pp. 109–121). Critical Publishing.
Silova, I., Piattoeva, N., & Millei, Z. (Eds.). (2018). Childhood and schooling in (post)socialist societies: Memories of everyday life (1st ed.). Palgrave Macmillan.