Kocsis Péter Csaba: A romák oktatásának és foglalkoztatásának néhány jellemzője két partimumi településen. In: Gál, Katalin; Pásztor, Rita; Székedi, Levente (szerk.) A társadalomtudományok harminc éve a Partiumban Cluj-Napoca, Románia : Presa Universitară Clujeană (2022) pp. 103-115.
Absztrakt
A kelet-európai térségben a roma integráció kérdése különösen fontos, hiszen társadalomtörténeti szempontból más utat járt be, mint a nyugat-európai országok többsége. Ha csupán a romák számát nézzük az európai országokban egyértelműen látszik a kelet- és délkelet-európai dominancia. A roma közösségek problémáit vizsgálva rendszerint az iskolai végzettség, a foglalkoztatottság, a lakhatási problémák, az egészségügyi helyzet, a diszkrimináció különböző formái kerülnek elő. Megoldásként is jellemzően ezeket a területeket célozzák a különböző szakpolitikai beavatkozások, valamint az ehhez kapcsolódó uniós támogatások. A demográfiai trendek a partiumi területeken is éreztetik hatásukat, a településeket a fiatalok elvándorlása az egyre alacsonyabb gyermekvállalási hajlandóság és az elöregedés jellemzi, ugyanakkor a roma közösségeknél magasabb a születési ráta. Ez megváltoztatja a települések korosztályi összetételét és az oktatási intézményeket új kihívások elé állítja. Ez nem más, mint az integrált oktatás, az esélyteremtés, a hátránykompenzáció, vagy a társadalmi mobilitás kérdése. Tanulmányomban két település esetében (Gencs, Ákos) vizsgálom az oktatás és a foglalkoztatás jellemzőit, rámutatva arra, hogy utóbbi mennyiben befolyásolja az oktatás mindennapjait. A tanulmány igyekszik rámutatni arra is, hogy a társadalmi mobilitás e csoportok esetében eltérően nem az iskoláztatásra helyezi a hangsúlyt.
Kocsis Péter Csaba (2022): A hátrányos helyzet fogalma és területi dimenziói. In: Kocsis, Péter Csaba; Pornói, Imre (szerk.) A hátrányos helyzet aspektusai Hajdúböszörmény, Magyarország : Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar (2022) pp. 4-41. , 38 p.
Absztrakt
A tanulmány a hátrányos helyzet fogalmának értelmezését mutatja be az oktatás, a foglalkoztatás és a felnőttoktatás területén. A fogalmi áttekintés mellett a hátrányos helyzet területi aspektusai kerülnek áttekintésre.
Kocsis Péter Csaba (2022): Telep és iskola: Egy integrációs program lokális tapasztalatai – esettanulmány. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 8 : 2 pp. 19-39. , 21 p.
Absztrakt
A roma telepek felszámolására a 2013-2020-as európai uniós programozási időszakban a kistelepülések számára az EFOP-1.6.2. program biztosított forrásokat a szeregált élethelyzetek oldására, megszüntetésére. A program a településeken komplex beavatkozási rendszer által ad lehetőséget a helyi szükségletalapú fejlesztésekre. A programok sikerének egyik kulcsa a helyi együttműködések kialakítása és működtetése lehet. A tanulmányban egy település gyakorlatán keresztül azt vizsgáltuk, hogy a korábbi oktatási integrációs gyakorlatok milyen módon kapcsolódtak a szegregátumot célzó programhoz.
Kocsis Péter Csaba (2021): A multikulturális nevelés kihívásai etnikailag változó településeken. ERUDITIO - EDUCATIO 16. évfolyam : 2021/4 pp. 55-71. Paper: doi: 10.36007/eruedu.2021.4.55-71 , 17 p. (2021)
Absztrakt
A multikulturális nevelés lehetőségének kelet-európai megjelenése a rendszerváltás körüli időszakra datálható. Az oktatási rendszer demokratizálódása magával hozta a nemzetiségek oktatásának változását is. Az oktatásszervezés mellett lényeges kérdés volt, hogy mi legyen az oktatás tartalmával, ha szükséges azt változtatni, akkor ez hogyan történjen meg. A változás az iskolák demokratizálódását és az esélyegyenlőségi szempontok érvényesülését hozta magával. Emellett azonban több országban kérdés volt, hogy a nemzetiségek oktatása miként alakul, ehhez adhatott segítséget a multikulturális nevelés eszközrendszere. A tanulmány három település (Gencs, Ákos, Zabola) vizsgálja a magyar anyanyelvű oktatás helyzetét.
Kocsis Péter Csaba (2019): A magyarországi roma integrációs törekvések történeti aspektusai Budapesten. In: Biczó, Gábor (szerk.) Így kutatunk mi : A Lippai Balázs Roma Szakkollégium válogatott romológiai tanulmánygyűjteménye. Debrecen, Magyarország : Didakt (2019) 159 p. pp. 51-68. , 18 p.
Absztrakt
A magyarországi cigánysággal kapcsolatos pártállami döntések már az 1950-es években elkezdődtek. A problémákat alapvetően három területen látták megalapozottnak a kor döntéshozói, ezek a közegészségügy, a rendészet és a népművelés területére koncentrálódtak. Az egyes területeken jelentkező problémák mellett igyekeztek utasításos rendszerben beavatkozásokat is meghatározni, amelyek ugyan a szocialista elvárásoknak bizonyosan megfeleltek, de az alapvető emberi normáknak, mai szóhasználattal, az esélyegyenlőségi szempontoknak semmiképp sem. A hatalmi fellépés – jellemzőiből adódóan – nem volt képes – s talán igény sem mutatkozott arra –, hogy specifikált válaszokat dolgozzon ki az egyes problémákra, inkább a hatalmi elv alapján hozott intézkedéseket. Ide sorolható például a cigányságot érintő kényszermosdatások sora, vagy a fekete személyi igazolványok megjelenése és alkalmazása.
Az 1961-es MSZMP KB határozat egyértelművé tette, hogy a hazai cigányság helyzetével foglalkozni kell, hiszen a problémák jelenléte nem volt kérdéses a döntéshozók számára, így szükségessé vált a szisztematikus munka megkezdése. A döntéshozók felkészültsége kérdéses volt abból a szempontból, hogy a megszokott és elterjedt sztereotípiák és a korábbi gyakorlatok mellett miként álljanak a kérdéshez, de a hivatkozott párthatározat útmutatást adott a lebonyolítással kapcsolatban is.
A párhatározat alapján az egyes kerületi és megyei bizottságok is megkezdték a munkájukat, amelyek eltérő intenzitással és eredménnyel végezték el a helyzetfelméréseket és később az intézkedési terveket. Tanulmányomban a Párthatározat alapján néhány budapesti kerület jegyzőkönyvét tekintem át a forrásban olvasható megállapítások, valamint beavatkozási javaslatok szó szerinti közlésével. A részletek plasztikusan mutatják, hogy a kor döntéshozói, kerületi szinten meghatározó irányítói miben látták a korszak lokális problémáit, s talán rámutat arra is, hogy az eltelt néhány évtized alatt ezek a nézetek milyen változáson mentek keresztül.