Lovas, Kiss Antal: Nem kutyásnak való vidék? A kutyatartás városantropológiai nézőpontból. In: Bali, János; Papp, Richárd; Povedák, István; Szász, Antónia; Tomory, Ibolya (szerk.) Antropológia – Gondolkodás – Alkotás: A. Gergely András köszöntése 70. születésnapja alkalmából. Budapest, Magyarország: Magyar Kulturális Antropológiai Társaság (MAKAT) (2022) 596 p. pp. 485-498. 14 p. DEA Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos [33302858] [Admin láttamozott]
Absztrakt
Az írás az ember-állat kapcsolat változását egyetlen speciális területen, a posztindusztriális városi környezetben kedvtelésből tartott kutyák – mint társfaj – pozíciójából tekinti át. Miközben a tudomány egyre árnyaltabban mutatja meg, hogy mi teszi különösen alkalmas társállattá a kutyát, a hétköznapi kutyatartók meglehetősen csekély ismerettel rendelkeznek állataikról. A kutyatartás ideológiáiban keverednek a pontos etológiai, biológiai vagy kiképzési ismeretek és a teljesen félrevezető tévhitek vagy elavult nézetek. Nem létezik valamiféle ideális kutyatartási kultúra, amelyhez kutyatartóként igazodni lehet, és amely objektív módon kijelöli a megfelelő társállattartást mint viselkedést. A fogyasztói kultúrában a kutyák egyszerre fogyasztási javak és maguk is fogyasztást generálnak, ezért célravezető ha az áruvá válásukat és a tartásuk körül kialakuló fogyasztást vizsgáljuk. Különösen az értékesítés kapcsolatrendszere, szociokulturális háttere jelent izgalmas vizsgálati irányt. Kik adják, kiknek és mitől válik egy kutya értékessé vagy értéktelenné.
Lovas, Kiss Antal: Akiket Columbo tanított kutyázni. A posztantropocentrikus paradigma hatása a városi kutyatartási trendek változására. In: Gulyás, Klára; Kántor, Barbara; Kotics, József; Lajos, Veronika (szerk.) Változás és változtatás. Kihívások és válaszok interdiszciplináris megközelítésben: III. Ilyés Zoltán emlékkonferencia tanulmánykötet. Miskolc-Egyetemváros, Magyarország: Miskolci Egyetem BTK Kulturális és Vizuális Antropológiai Tanszék (2022) 340 p. pp. 117-132. 16 p. DEA Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos [33630062] [Nyilvános]
Absztrakt
A kapitalista társadalmakban egyre inkább elterjedő társállattartás az ember és állat közötti választóvonalat kulturálisan, és nem biológiai fajhoz tartozás alapján húzza meg és ez felveti azt a kérdést, hogy miért keressük az együttélés olyan formáit, amelyben állatok válnak társsá? Tanulmányomban erre a kérdésre a városi környezetben kedvtelésből tartott kutyák helyzetének áttekintésén keresztül igyekszem válaszolni. A városi kutyatartás az elmúlt évszázadban jelentős változáson ment keresztül és az átalakulásban az ökológiai pozícióváltásunkon túl, szerepet kap a kutyákra vonatkozó tudományos ismereteink bővülése, az állatorientált civil szerveződések egyre intenzívebb és összehangolt működése, valamint a kutyatartókat képviselő önszerveződő civil érdekvédelmi csoportok megjelenése, de a kutyatartást alakítja a hatalom és a helyi döntéshozás szabályozó rendszere is. A kutyatartók a városi lakosság egy jelentős részhalmazát képezik, de csak a kutya sétáltatások alkalmával jelenik meg az állattartói mivoltuk. A kutyasétáltatás egy speciális formája, a városi tér használatának. Az eredetileg emberek számára létrehozott köztereket a kutyatartók többnyire úgy használják, ahogyan – elképzelésük szerint – kutyájuknak a legmegfelelőbb. Mondhatni a kutya általuk elképzelt perspektívájából igyekeznek használni a teret.
Rákó, Erzsébet - Lovas, Kiss Antal: Romológia a felsőoktatásban KAPOCS 3 : 1 pp. 103-120. 18 p. (2020) Szakcikk (Folyóiratcikk) | Tudományos [31625745] [Nyilvános]
Gortka-Rákó, Erzsébet ; Lovas Kiss, Antal: A romológia hazai megjelenése önálló szakként, romológia ismeretek a pedagógus, a társadalomtudományi és az egészségtudományi képzésben: Társadalmi csoportokkal kapcsolatos kutatások és elemzések (2019) Kutatási jelentés (közzétett) (Egyéb) | Tudományos [31294546] [Nyilvános]
Absztrakt
A két írás kvantitatív adatok tükrében mutatja be a romák életvilágával, társadalmi és szociális helyzetével, kultúrájával foglalkozó kurzusok, jelenlétét a felsőoktatási tárgyak palettáján. Bemutatja, hogy mely tudományterületeken elterjedt és hol igényel még további fejlesztést a romákkal kapcsolatos ismeretátadás. Valamint kitér a romológia szakok megjelenésére és szerepére is.
Lovas, Kiss Antal: A Debreceni Egyetem romológia alapszakjának néhány meghatározó vonása a magyarországi romológia oktatás perspektívájából = Some defining characteristics of the Romology Programme of the University of Debrecen form the perspective of Hungarian Romology education. In: Biczó, Gábor (szerk.) Terepek és elméletek = Fields and Theories : A Lippai Balázs Roma Szakkollégium válogatott romológiai tanulmánygyűjteménye = Selected Essayes from the Field of Romology by Lippai Balázs Romani College. Debrecen, Magyarország: Didakt (2019) 334 p. pp. 25-37. 13 p. Szaktanulmány (Könyvrészlet) | Tudományos [30773154] [Admin láttamozott]
Absztrakt
A magyarországi cigányság az össznépességen belüli magas aránya, kulturális értékei és szociális problémái együttesen különösen indokolttá tették a romológiai képzés bevezetését a felsőoktatásban. Bár a felsőoktatási innováció már a 20. század utolsó évtizedében megkezdődött, hatása napjainkig alig érzékelhető. A tanulmány bevezetésképpen bemutatja a cigányságról szóló felsőoktatási tendenciák kibontakozását az 1989-es rendszerváltástól napjainkig és kitér az ország első romológia tanszékének jellemzőire. A fő rész a Debreceni Egyetemen létrejött romológia képzés hátterét és fő tendenciáit ismerteti. Teret szán a tereporientált romológia fogalmának meghatározására és a romológust mint kulturális brókert mutatja be.
Lovas, Kiss Antal: Hagyományok a 21. században. Debrecen, Magyarország: Dr. Lovas Kiss Antal (2021) ISBN: 9786150109145. Monográfia (Könyv) Tudományos [32250439] [Admin láttamozott]
Absztrakt
Írásomban azt mutatom be, hogy a hagyományok nem csak a múlt termékei, napjainkban is születnek szokások. A hagyományteremtést a falunapok és fesztiválok irányából közelítem meg. A helyi közösségek a rendezvényi struktúrájukba olyan emblematikus funkciókkal bíró tevékenységeket, jelenségeket igyekeznek beválogatni, amelyek alkalmasak felmutatni önmaguk és a kívülállók számára a helyi értékeket. Ezek az események mintegy reprezentálják, vagy demonstrálják a lokális csoport fontosnak tartott értékeit. A napjainkban kialakított közösségi-társadalmi ünnepeink, voltaképpen a múlt jelenből értelmezett újrafogalmazásai és így a jelen problémavilágának interpretációi és éppen ezért globális szintű elemek is jelentős szerepet játszanak a rendezvények megformálásában. Amikor a falunapokban és fesztiválokban megnyilvánuló hagyományteremtés divatját szeretnénk megérteni érdemes körüljárni, hogy mit értünk hagyomány alatt, továbbá megkerülhetetlen a hagyományképződés mai jellemzőinek megértéséhez a modernizálódó, globális folyamatok mentén változó világunk értelmezése. A könyv második felében pedig néhány jellemző esettanulmány segítségével fókuszálok a falunapok és fesztiválok 21. századi néhány sajátosságára. Könyvemet azok alapján a tapasztalatok alapján írtam, amelyeket az 1990-es évek közepe óta antropológiai, néprajzi vonatkozású terepkutatásaim során szereztem.