Dr. Mező Katalin

Dr. Mező Katalin

MTMT azonosító: 10046555

ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-1157-4478

Főbb publikációs témáim:

kreativitás, tehetség, tanulásfejlesztés, élménypedagógia, sajátos nevelési igény, mesterséges intelligencia, robotika, szakképzés, szakiskola, képességfejlesztés, fejlesztőpedagógia

Egyéb területek, amelyekben megjelentek publikációk (lásd MTMT): mozgásfejlesztés, könyvtárpedagógia, művészettel nevelés, pályaorientáció,  játék, mese, intelligencia, kognitív képességek, érzelmi intelligencia, család, magatartási problémák, tanári kompetenciák, generációk közötti konfliktusok, iskolai sikerek és kudarcok, színházpedagógia, múzeumpedagógia, különleges bánásmód, SNI gyermekek az óvodában, lélektan és hadviselés stb.

 

 

A HAZAI KREATIVITÁSKUTATÁS TRENDJEI, FŐBB VIZSGÁLATI KÉRDÉSEI

Mező, Katalin; Mező, Ferenc (2022). A hazai kreativitáskutatás trendjei, főbb vizsgálati kérdései. Alkalmazott Pszichológia 22 : 2 pp. 21-34. DOI: 10.17627/ALKPSZICH.2022.2.21

Absztrakt

Háttér és célkitűzések: A tanulmány a kreativitáskutatás legfontosabb kérdéseinek bemutatásáról szól. E cikk először a magyar kreativitáskutatás múltját és jelenét meghatározó fő irányokat és vizsgálati eljárásokat mutatja be. A következő rész a kreativitási tesztek pszichometriai jellemzőivel kapcsolatos kérdések bemutatására összpontosít a leggyakrabban alkalmazott nemzetközi eljárás, a Torrance Tests of Creative Thinking (TTCT – Torrance, 1966) és annak hazai adaptációja révén (Zétényi, 1989).

Kulcsszavak: kreativitás, pszichometria, TTCT

 

 

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK, TANULÓK LÉTSZÁMÁNAK ALAKULÁSA A 2009/2010. ÉS A 2019/2020. TANÉVEKBEN

Mező, Katalin ; Mező, Ferenc (2022).  Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók létszámának alakulása a 2009/2010. és a 2019/2020. tanévekben. Különleges Bánásmód 8: 3 pp. 19-29. , 11 p. (2022) DOI 10.18458/KB.2022.3.19

Absztrakt

Jelen tanulmány célja, hogy elemezze a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók számának változását a 2009/2010 -es és a 2019/2020-as tanévekben. A mintát a 2009/2010-es tanévben 77 844 gyermek/diák, a 2019/2020-as tanévben 91 331 gyermek/tanuló alkotta. A kutatás módszereként másodlagos adatgyűjtést alkalmaztunk a Központi Statisztikai Hivatal adataival. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikát és khi-négyzet próbát használtunk. Eredmények: a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók száma nőtt, a különbség több mint tízezer fő. Az eredmények a gyógypedagógusok oktatásától a sajátos nevelési igényű gyermekek és pedagógusaik, gyógypedagógusok, családok támogatásáig hasznosíthatók.

Kulcsszavak: SNI, a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók létszáma

 

 

PECULIARITIES IN TEACHING STUDENTS WITH LEARNING DISABILITIES AND THE LEARNING SUPPORT MECHANISM OF EDUCATORS DURING THE COVID-19 PANDEMIC

Mező, Katalin (2022). Peculiarities in Teaching Students with Learning Disabilities and the Learning Support Mechanism of Educators during the COVID-19 Pandemic. Fogyatékosság és Társadalom pp. 16-24. DOI 10.31287/FT.en.2022.2.3

Abstract

Background and objective: One of the most decisive pedagogical consequences of the COVID-19 pandemic is the imposed distance education, which made it especially difficult to educate and care for students with learning disabilities. The goal of the present study is to examine the impact of the epidemiological situation on teaching students with learning disabilities and to illustrate the alternative methods and support mechanisms used by the special educators during the pandemic. Sample and method: n = 134 special education teachers were interviewed by questionnaire. Their answers were analysed with the SPSS statistical program. In remote teaching special education teachers used multiple ways of communication in different types of settlements. According to the educators asked, there are quantitative and qualitative differences in the learning of students with learning disabilities during distance education, compared to attendance education. Educators reported various difficulties during distance education (eg. lack of info-communication tools, inability/difficulty of their usage, loss of motivation, impersonality, contact difficulties, isolation, etc.), and we also collected alternative solutions that special education teachers used to overcome learning/teaching difficulties.

Keywords: COVID-19, learning and teaching difficulties, students with learning disabilities, support methods

 

 

A ROBOTOKKAL TÖRTÉNŐ OKTATÁS AZ ÉLMÉNYPEDAGÓGIA ASPEKTUSÁBÓL

Mező, Katalin; Szabóné Burik, Erika (2021). A robotokkal történő oktatás az élménypedagógia aspektusából. Mesterséges Intelligencia 3 : 2 pp. 19-32. , 14 p. (2021) DOI 10.35406/MI.2021.2.19

Absztrakt

Háttér és cél: A tanulmány a robotokkal történő tanítás alkalmazásának lehetőségeiről szól. A tanulmány elméleti részében a robotok oktatási folyamatban való alkalmazásának főbb irányzatait elemezzük hazai és nemzetközi szinten. Ezt követi egy, a robotokkal történő oktatással kapcsolatos kutatás összefoglalása. Minta és módszer: A vizsgálatban 84 pedagógust kérdeztünk meg kérdőív használatával. Az eredményeket SPSS segítségével elemeztük leíró statisztikai analízissel és Chi-négyzet teszt számítás alkalmazásával.

Kulcsszavak: oktatás, robotika, élménypedagógia

 

 

TEHETSÉG ÉS TÁRSADALOM

Mező, Ferenc ; Mező, Katalin (2016). Tehetség és társadalom. Zempléni Múzsa: Társadalomtudományi és Kulturális Folyóirat 62. : 2 pp. 3-19, 17 p. (2016)

Web: http://epa.niif.hu/02900/02940/00062/pdf/EPA02940_zmimuzsa_2016_2_005-0…

Absztrakt

A tehetségre vonatkozó társadalmi szinten jelentkező vélemények történelmi, szakirodalmi tanulmányozása során három, egymással kölcsönösen összefüggő megállapítást tehetünk. Az első így hangzik: egy társadalom tehetséggel kapcsolatos attitűdje két szélsőséges álláspont közötti spektrumban változhat. Az egyik póluson azt találjuk, hogy felkarolja (keresi → azonosítja → képzi → menedzseli) a tehetséges személyeket; a másikon pedig azt, hogy üldözi őket (keresés → azonosítás → az apró napi kellemetlenségektől a máglyahalálig és felnégyelésig terjedő szankciók alkalmazása). A tanulmány a szerzők korábbi munkásságaira alapozva mutatja be a tehetség társadalmi megítélésének különböző szakaszait.

Kulcsszavak: tehetség, társadalom, a magyar tehetségfelfogás

 

 

THE IPOO-MODEL OF CREATIVE LEARNING AND THE STUDENTS' INFORMATION PROCESSING CHARACTERISTICS

Mező, Katalin; Mező, Ferenc (2014). The IPOO-model of creative learning and the students' information processing characteristics. Horizons of Psychology 23 pp. 136-144. 9 p. (2014) DOI 10.20419/2014.23.414

Abstract: The present study was designed to examine secondary school students' information processing characteristics during learning and their relationship with the students' academic averages, internal motivation for learning and cognitive abilities, such as intelligence and creativity. Although many studies have previously focused on this issue, we are now studying this topic from the perspective of the IPOO-model, which is a new theoretical approach to school learning (note: IPOO is an acronym of Input, Process, Output, Organizing). This study featured 815 participants (secondary school students) who completed the following tests and questionnaires: Raven's Advanced Progressive Matrices (APM) intelligence test, the "Unusual Uses" creativity test (UUT), the 2nd version of the Jupiterbolha-próba (Jupiter Flea test – JB2) to test the information processing method of learning, and the Learning Attitude Questionnaire (LAQ). In our analysis we took the gender, school grade and academic average of participants into account. According to our results, the quality of information-processing methods of learning is at a low level, and there are no significant strong correlational relationships among the tests and questionnaire results (except in the cases of fluency, originality, and flexibility). There were no significant differences between genders or classes. These findings are consistent with the findings of previous studies.

Keywords: information processing, creativity, learning, IPOO-model, secondary school students

 

 

KREATIVITÁS ÉS ÉLMÉNYPEDAGÓGIA

Mező Katalin (2015). Kreativitás és élménypedagógia. Kocka Kör, Debrecen.

Absztrakt

a könyv egyrészt a kreativitás főbb jellemzőivel, másrészt az élménypedagógia aspektusaival foglalkozik. Bemutatja azokat az outdoor és indoor élménypedagógiai lehetőségeket, amelyek alkalmazásával élményszerűvé tehető a pedagógia munka.

Kulcsszavak: kreativitás, élménypedagógia,

Legutóbbi frissítés: 2024. 02. 02. 13:36