Szerdahelyi, Z. - Laoues-Czimbalmos N. (2022): A fizikai aktivitást befolyásoló tényezők elemzése Hajdúböszörmény 65 év feletti lakosságának körében. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 8:3, pp. 67–76. http://doi.org/10.18458/KB.2022.3.67
A fizikai aktivitás fontosságát egyre többen ismerik fel, laikusok és szakemberek egyaránt. A rendszeres mozgás minden életkorban hozzájárul az egészség különböző dimenzióinak erősítéséhez. Ideális esetben kisgyermekkortól kezdve beépül a fizikai aktivitás életünkbe, azonban anépegészségügyi mutatók alapján sajnos ellenkező tendencia rajzolódik ki hazánkban. A demográfiai folyamatok egyik legmarkánsabb jellemzője az időskorú népesség számának és arányának folyamatos növekedése. Az idősödő társadalomban kulcsfontosságú a 65 év felettiek jó egészségi állapotának megőrzése, az egyén életminőségének javítása, az egészségügyi kiadások csökkentése, illetve az időskorúak munkaerőpiaci szerepének kényszerű növekedése miatt. Hajdúböszörményre is jellemzőek az országos demográfiai változások, így érdemes a helyi lakónépesség fizikai aktivitásának összetevőit vizsgálni. Kutatásunk célja a munkavégzéssel, a közlekedéssel, a háztartási munkával, illetve a szabadidősportolással kapcsolatos mozgásos tevékenységek jellemzőinek feltárása. Sajnosa nemzetközi ajánlásoktól elmarad a vizsgált populáció mozgással töltött idejének mennyisége és minősége is. Az idős korosztály mozgásos motívumainak feltérképezése megerősítette a feltételezésünket, miszerint a fizikai és a pszichés egészség megőrzése a legfőbb mozgatórugója a célcsoport aktivitásának.
Szerdahelyi Z. - Bácsné, B. É. (2022): Fizikai aktivitás összetevőinek vizsgálata Hajdúböszörmény felnőttkorú lakossága körében. GRADUS, 9:1 http://doi.org/10.47833/2022.1.ART.001
A fizikai aktivitással kapcsolatos kutatások száma az elmúlt években exponenciálisan nőtt. A rendszeres mozgás jótékony hatásainak bemutatását több összefoglaló munka is tartalmazza. Tanulmányunkban Hajdúböszörmény felnőtt korú lakosságának fizikai aktivitását vizsgáltuk, egy olyan időszakban, amikor számos új kihívás (világjárvány, ülő életmód terjedése) éri a társadalom tagjait. A fizikai aktivitás mértékét összességében és a nemek függvényében értelmeztük. Elemzésünkben összefüggéseket kerestünk az egyén fizikai aktivitása és a különböző egészségindikátorok között, különös tekintettel a szubjektív jóllét területére. A mozgásos motívumok megismerését pedig hasznosnak tartjuk a különböző típusú (preventív) mozgásprogramok kidolgozásánál, illetve azok hatékonyságának növelése miatt.
Szerdahelyi Z. (2020b): Egyetemi hallgatók aktív sportfogyasztási szokásainak vizsgálata. ACTA CAROLUS ROBERTUS, 10:2, pp. 157–169. http://doi.org/10.33032/acr.2483
A Debreceni Egyetem hallgatóinak aktív sportfogyasztási szokásainak vizsgálatát több szempontból is hasznosnak tartom. Ezen terület feltérképezésével hatékonyabbá válhatnak a fizikai aktivitás növelését célzó intézkedések, így a kínálati oldal összetevőinek meghatározása. A Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar speciális helyzetben van a többi karhoz képest. A hajdúböszörményi telephely és a hallgatók szociokulturális háttere egyaránt indokolttá teszi a helyi sajátosságok figyelembe vételét. Kérdőíves kutatást alkalmaztam (N = 338). Elemeztem, hogy a hallgatók fizikai aktivitását a különböző szociodemográfiai, kulturális és ökonómiai tényezők milyen mértékben befolyásolják. Elmondhatom, hogy a jövedelemtényező a rangsor közepén foglal helyet. A jövedelmi viszonyokra jellemzőek a hallgatók közti nagy különbségek. A hallgatókat alacsony ráfordítási hajlandóság jellemzi a fizikai aktivitással összefüggésben. Az iskolai végzettség és a sporttevékenységekhez kapcsolódó havi kiadások között nem találtam szignifikáns kapcsolatot. A kutatás során vizsgáltam, hogy milyen jellegű sporttevékenységért hajlandók fizetni a hallgatók. Előkelő helyet foglal el a túrázás, illetve a „divatos edzésmódszerekként” aposztrofált tevékenységek (aerobik, zumba, spinning, jumping fitness, nordic walking, crossfit, jóga). A havonta megszerzett jövedelem és a sportfogyasztás közti kapcsolatot elemezve két esetben tapasztaltam szignifikáns összefüggést: a konditerem és a „divatos edzésmódszerek” bérleteinek vásárlása során.
Szerdahelyi Z. (2020c): Szubjektív egészségérzet és a fizikai aktivitás kapcsolatának vizsgálata középiskolások körében. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD, 6:3, pp. 51–64. http://doi.org/10.18458/KB.2020.3.51
Egészségi állapotunk megítélésének számos módszere alakult ki a tudományos ismeretek bővülésével párhuzamosan. Az orvostudomány objektív módszerekkel, mérhető változókkal írja le egészségi állapo-tunkat. Természetesen nekünk is van képünk a saját egészségi állapotunkról, mely minden szubjektivitása ellenére jó indikátora a testi-lelki folyamatainknak. Az egészségérzetünk hiteles tükre lehet az egészségi állapotunknak, mely közvetlenül és közvetetten is kihat a munkahelyi/iskolai teljesítményünkre. A fizikai aktivitás növekedésének az egészségre gyakorolt jótékony hatásairól folyamatosan bővülő ismeretekkel rendelkezünk, hatásmechanizmusát számtalan aspektusból értelmezhetjük. A középiskolás korosztály egészségi állapotának és fizikai aktivitásának vizsgálata hasznos információkat hordoz az egyén, a szülők és az oktatás területén (oktatáspolitikusok és pedagógusok) dolgozók számára. Jelen kutatás során a fizikai aktivitás (WHO ajánláshoz viszonyított) szintje és a középiskolások egészségérzete, iskolai teljesítménye, valamint a különböző emocionális tényezők megjelenése közti kapcsolatot vizsgálatára került sor, kiegészítve a 14-18 éves korosztály mozgással kapcsolatos motivációs hátterének tanulmányozásával. Az elemzés során szignifikáns kapcsolat jelent meg a fizikai aktivitás magas szintje és az egészségérzethez tartozó számszerűsített érték magas értéke között. Az iskolai teljesítmény és a fizikai aktivitás szintje között nem találtunk szignifikáns összefüggést. Az emocionális tényezők között szignifikáns kapcsolatot tapasztaltunk a boldogság, életkedv, energikusság, valamint a szomorúság és a fáradtság kategóriák fizikai aktivitással történő összehasonlítása során. A mozgásos motívumok között kiemelkedő helyet foglal el a fizikai állapot javítása, és egyértelműen elutasító ez a korosztály a másoknak való megfeleléssel szemben. Szintén tanulságos a testi nevelés területén dolgozók számára, hogy a mozgás élményszerűsége meg-határozó a korosztály tagjai számára.
Szerdahelyi Z. - Bácsné B. É. (2019): Fizikai aktivitást befolyásoló tényezők elemzése a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának hallgatói körében. KÖZTES EURÓPA: TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT: A VIKEK KÖZLEMÉNYEI, 11:2, pp. 117–130.
A fizikai aktivitás vizsgálata az elmúlt években a hazai és a nemzetközi tudományos élet egyik sokat kutatott területévé vált1 . Az érdeklődés növekedésének hátterében a fizikai inaktivitás negatív következményeinek felismerése áll2 . A különböző típusú betegségek (szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, pszichés) kialakulásában az egyik fő kockázati tényező a fizikai aktivitás alacsony szintje3 . Az aktivitás növelése, a szabadidősport jelentőségének hangsúlyozása4 , és az ezzel kapcsolatos állami támogatások rendszerének kibővítése folyamatban van. Az egészséges életmód mind az egyén, mind az állam számára pozitív hasznot hajt5 . Ez az érdekegyezés hatékonyabbá teheti a politikai döntéshozók, a sportszakemberek (elméleti és gyakorlati), valamint az egyén együttműködését. A vizsgálatom alanyai (Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának hallgatói) olyan területeken fognak dolgozni (óvodapedagógusok, csecsemő- és kisgyermeknevelők és gyógypedagógusok), ahol a gyermekek egészséges életmódra nevelése kulcsfontosságú kompetenciákat alakít ki, és erősít meg. A hallgatók fizikai aktivitással6 kapcsolatos motívumainak feltérképezése során a motivációs tényezők közti sorrenden kívül a különböző életkori csoportokat befolyásoló tényezők elemzését is megismerhetjük.