A térségben egyedülálló romológia alapszakot indít jövő szeptembertől a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógia Kara – jelentették be a kar roma szakkollégiumának pénteki konferenciáján, ahol a hallgatók kutatási eredményeit is bemutatták. Becslések szerint az ország népességéből jelenleg csaknem nyolcszázezer fő alkotja a hazai cigányságot. A Közép-Tiszavidék, Szabolcs és Borsod számos településén az óvodás korcsoportokban a cigány gyermekek száma gyakran 60-90 százalék. A Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar (GYGYK) életében több évtizede kiemelt szerepet játszik a cigány kultúra és hagyományok ápolása, kutatása, amelyek illeszkednek a Debreceni Egyetem társadalmi felelősségvállalás terén megfogalmazott törekvéseihez.
- Az interdiszciplináris akadémiai kutatások mellett nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatóink pedagógiai, módszertani képzésre a cigány gyermekek oktatási intézményekben zajló felzárkóztatásához. Ennek szolgálatában alapítottuk meg évekkel ezelőtt a Lippai Balázs Roma Szakkollégiumot, melynek segítségével az elmúlt öt évben 54 roma származású hallgató szerzett diplomát karunkon. Jövőre pedig elindítjuk az új romológia alapszakunkat is – hangsúlyozta Bálint Péter dékán a GYGYK pénteki konferenciáján.
A rendezvény nyitóelőadásán Langerné Victor Katalin szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár is elismerően beszélt a kar elmúlt években végzett sikeres munkájáról a romaintegráció és oktatás terén. A tanácskozást a Világlétra elnevezésű projekt keretében rendezte meg a szakkollégium, melyen a hallgatói terepkutatások eredményeit is bemutatták.
- Ezek a kutatások azért fontosak, mert a leendő pedagógusok már az egyetemi éveik alatt valós képet kapnak azokról a szociokulturális folyamatokról, amelyek egyébként nem tudatosulnának bennük. Kutatásaink két nagy területet öleltek fel. Az egyik azt vizsgálja, hogy a lokális köznevelési intézményekben hogyan mennek végre az integrációs folyamatok, a másik pedig kifejezetten a szakkollégium specialitása, amely a lokális kisközösségek együttélési folyamatait kutatja. Ennek egyik legfontosabb eredménye az, hogy minden lokális közösség szituatív, tehát nincsenek olyan sémák, amelyek alapján le lehetne őket írni. Így, ha egy hátrányos helyzetű közeggel szeretnénk foglalkozni, akkor mindig a részközösségek egymás közötti erőviszonyait kell elemezni ahhoz, hogy kiderüljön, milyen lehetőségek vannak a felzárkóztatásra az adott közegben – magyarázta Biczó Gábor, a kar megbízott tudományos dékánhelyettese.
A GYGYK oktató, kutatói és hallgatói tudományos kutatásaikról, pedagógiai gyakorlatukról tucatnyi magyar, illetve kétnyelvű (magyar és angol) kiadványt adtak ki. Céljuk, hogy a magyar cigány közösségekben tapasztalt hátrányos helyzetű életmódról, a kultúra átadásról, oktatási problémákkal kapcsolatban felhalmozott tapasztalatunkat közkinccsé tegyék.
Sajtóiroda-TB