Helyszín: Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, Konferenciaterem; Hajdúböszörmény, Désány István utca 1-9.
Időpont: 2021. december 10.
A konferencia online elérésének linkje: https://unideb.webex.com/unideb/j.php?MTID=m4111004c17bf818b886e53831dd…
A konferencia programja:
9.00-9.10 Köszöntők:
Dr. Gortka-Rákó Erzsébet dékán
Dr. Biczó Gábor tudományos dékánhelyettes
Előadások – moderátor: Láposi Terka
9.10-9.50 Markó Róbert: Népmesei rend – dramaturgiai rend
9.50-10.30 Láposi Terka: Mesék mögötti dramaturgia
A virágot lépő lány című mese rejtett rétegeinek megelevenítése
10.30.10.45 Kérdések, hozzászólások
10.45-11.00 Szünet
11.00-11.30 Gesztelyi Hermina: A német gyerekkönyvek magyarországi jelenléte az ezredfordulótól napjainkig
11.30-12.00 Kis Gábor: A gonosz legyőzésének útjai a kortárs meseregényben
12.00-12.30 Bujdosóné Papp Andrea: Újramesélt történetek. Gyerekkönyvek a karácsonyról
12.30-12.45 Kérdések, hozzászólások, zárszó
Markó Róbert: Népmesei rend – dramaturgiai rend
Az előadás a népmese-adaptáció alapvető kérdéseivel foglalkozik, a gyakorló színházi szakember szemszögéből. Mit, miért és hogyan állítunk színpadra? És miként befolyásolja a mit, miért és hogyan kérdéskörét a kinek – vagyis az előadás célközönsége? Melyek azok a dramaturgiai, esztétikai, stilisztikai és szerkezeti sajátosságok, amelyek a népmesét színpadi adaptációra különösen alkalmassá teszik? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadó.
Láposi Terka: Mesék mögötti dramaturgia
A virágot lépő lány című mese rejtett rétegeinek megelevenítése
Hogyan láthatunk a történetek mögé? Miért szükséges a szöveg mögöttit keresni, ha a színrevitelen gondolkodunk? Hogyan eleveníthető meg egy mese a bábszín-padon, miféle értelmezési mintázatokat érdemes bejárni? A színházi eszközök né-miképpen reflektálnak a mese textusára, de kapcsolatuk izgalmas mezsgyét jár be, mivel a színpadra állítás során éppen az a kérdés, hogy az előadás a szövegen túl milyen tartalmakat tud még közvetíteni. A mesei szöveg képekben való megjelenítése, a bábjátékos megelevenítése asszociációkon keresztül fogalmazódik meg. A színpadon életre keltett új történet a nézőben teljesedik ki, mivel lényeges alkotói kérdés, hogy milyen viszonyt generál a mű a nézőben. Ahhoz, hogy a nézőhöz eljusson a mese, az alkotóknak a mese mélyére kell leszállniuk. Előadásomban ennek útját szeretném röviden feltárni.
Gesztelyi Hermina: A német gyerekkönyvek magyarországi jelenléte az ezredfordulótól napjainkig
Előadásomban a német gyerekkönyvek hazai jelenlétével foglalkozom, elsősorban arra keresve választ, hogy mitől függ, melyik könyv és mikor jelenik meg magyarul. Ehhez érdemes megindokolni a címben jelzett 2000-es korszakhatárt, amely kijelöli az előadásban vizsgált időszakot. Ha végigtekintjük az elmúlt húsz év német gyerekkönyveit a magyar piacon, akkor kirajzolódik, hogy milyen tendenciák érvényesültek a német gyerek- és ifjúsági irodalomban, illetve ezek hogyan hatottak a hazai megjelenésekre. Ez segít átlátni a gyerekkönyvpiac európai folyamatait, ezen belül elhelyezni a magyar kiadványokat. Ilyen módon hozzájárul a tájékozódáshoz, áttekintést ad az elmúlt időszak meghatározó gyerekkönyveiről, megmutatja az aktuális trendeket és eligazít az újabb megjelenésekben.
Kis Gábor: A gonosz legyőzésének útjai a kortárs meseregényben
Az előadásomban azt mutatom be, hogy a Harry Potter meseregény-sorozat címszereplőjének milyen lehetőségei és eszközei vannak a különböző formákat öltött gonosz legyőzésére. Képesség, szerencse vagy tudatos döntéssorozat vezet a győzelemhez? Milyen jellemzők és cselekedetek alapján állíthatjuk a másikról, hogy gonosz? Milyen önpusztító és elembertelenítő hatásai lehetnek a gonosztetteknek? Önfejlődésünk és világértésünk szempontjából az ellenféllel való összecsapás számos tapasztalattal jár. A Harry Potter-sorozatot elemezve mindezeket a tapasztalatokat tárom fel.
Bujdosóné Papp Andrea: Újramesélt történetek. Gyerekkönyvek a karácsonyról
Miért mesélünk újra történeteket? Melyik történet késztet újramondásra? Milyen irodalmi formái, változatai vannak az újramesélésnek? Az újraírt szövegek milyen kapcsolatban vannak az eredetivel? Az előadásban a történeteinkbe foglalt értékek kulturális kontextusáról, a történetmondás értelmezői gesztusáról, a mesélő beszédmódjáról gondolkozom. Az elmúlt 2-3 évben megjelent karácsonyi gyerekkönyvek történeteinek és vizuális jellemzőinek vizsgálata segít a kérdések megválaszolásában.