2018. március 2-án zajlott le a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium Világ-létra projektjének „Talentum” tehetséggondozó modulja keretében meghirdetett országos cigány mese- és versmondó verseny. A versenyen a roma szakkollégiumok hallgatói, s középiskolás diákok vettek részt. 20 versenyző érkezett három roma szakkollégiumból, öt középiskolából. 11 mese és 9 verses produkció hangzott el, az előadásokat neves zsűri értékelte: dr. Benedek Katalin ny. néprajzkutató, az MTA tudományos főmunkatársa, Láposi Terka, a debreceni Vojtina Bábszínház művészeti vezetője, valamint dr. Bódis Zoltán, mesekutató, a debreceni Szent József Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója.
Prof. dr. Bálint Péter, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar dékánja, köszöntőjében kiemelte, hogy a versenykiírás célja a Kárpát-medencei roma kulturális hagyomány kimagasló értékeinek megismertetése, illetve ezen értékek továbbörökítése volt. A Kárpát-medencei cigány mesemondók, a népdal- és balladaénekesek az előadásmód és szövegkincs olyan archaikus rétegeit őrizték meg, amelyek egyedülállóak az európai kultúrkörön belül is. Emellett a múlt század 60-as, 70-es éveitől fogva a néphagyományok felől elinduló, a cigányság sorsát feltáró költészeti és prózai alkotások kiemelkedő sora jelent meg a magyar irodalomban. Mindkét kulturális forrás lényeges szerepet játszott a cigányság társadalmi helyzetének meghatározásában, önértelmezési folyamatának kiteljesítésében.
A résztvevők a kitűzött feladatot nagy sikerrel hajtották végre, felejthetetlen pillanatokat élhetett át a zsűri, s a hallgatóság. Elhangzott tréfás mese, ahol a kiváló előadás mindenkit megnevettetett, volt, aki a nagyapja meséjét hozta el, volt, aki gitáros kísérettel adta elő azt a megrázó Szécsi Magda szöveget, amely a női sors legmélyebb rétegeit tárta fel. Elhangzott Jónás Tamás egy verse, majd egy meséje is, amely alkotások a hagyományos cigány költészeti és mesevilág képeiből alkották újra egy mai roma fiatal érzésvilágát. Volt aki, saját meséjét hozta el, de elhangzott autentikus cigány nyelvű meseszöveg is. Tartalmas, megrázó, a cigányság helyzetének sorskérdéseit taglaló versszövegeket mutattak be az előadó diákok. Az előadók néhány szóval bemutatták választott művüket, s nagyon sokszor kiderült, hogy olyan közösségből, családból érkeztek, ahol a mesemondás még élő hagyomány.
A zsűri az értékes nyeremények mellett több különdíjat is kiosztott, de a legemlékezetesebb különdíj Láposi Terka felajánlása volt: a legügyesebb előadó fiatalok a Vojtina Bábszínházban tölthetnek el egy szakmai napot, majd ott is előadhatják verseiket, meséiket, táncaikat. Külön köszönet illeti a felkészítő tanárokat, akik elkísérték diákjaikat, s együtt örültek sikerüknek. Minden résztvevő úgy érezhette, hogy nem is verseny volt ez a találkozó, hanem ünnep, ahol a mesében, versben, közös énekben a hagyományos közösségek különös, megtartó erejű művészete előtt tiszteleghettünk.