Tamásiné, Dsupin Borbála: A játékfűzések funkciója az óvodai zenei nevelésben. ÓVODAI NEVELÉS: SZAKMAI-MÓDSZERTANI FOLYÓIRAT 75 : 1 pp. 21-26. , 6 p. (2022)
A cím jelzi a tartalmat.
Tamásiné, Dsupin Borbála; Hovánszki, Jánosné; Barát-László, Bernadett: "Angyal, kangyal, Mikula...": Értékápolás, értékközvetítés a zenei nevelés folyamatában. In: Bujdosóné, Papp Andrea; Gesztelyi, Hermina (szerk.) A teljesség harmóniája I. : A művészettel nevelés értelmezései. Debrecen, Magyarország : Didakt (2020) pp. 61-91. , 32 p.
A tanulmány célja, hogy vizsgálja és azonosítsa a komplex művészeti nevelést, amely a kisgyermekkori személyiségfejlesztés nélkülözhetetlen eszköze. Mai világunkban a zenei preferenciák, a zenei ízlés kialakulásában meghatározó szerepe van a médiának, amely egyben a populáris zene túlsúlyát jelenti. Azonban gyermekeink nyitottak és toleránsak mindenféle zenével szemben 8-9 éves korukig. Ha beépülnek a népzenei, a klasszikus, a kortárs zenei preferenciák is, nagyobb eséllyel válik a gyermekből minden műfaj iránt zeneileg elfogadó, nyitott felnőtt. Tehát a fentiek ellensúlyozása tekintetében hatványozottan megnő a kisgyermekek nevelésével foglalkozó pedagógusok szerepe. A zenei ízlés kialakítása csak hosszú távon, komplex folyamatok eredményeként jöhet létre, számos tapasztalat hatására. A zenei képességfejlesztésnél kiemelt szerepe van a népi mondókáknak, hiszen a tiszta éneklést, a ritmusérzék, a zenei hallás- és alkotókedv fejlesztést mondókákon keresztül is számos játékos ötlettel színezhetjük. A mondóka „komplex műfaj”, amelyben a szöveg, ritmus, dallam és mozdulat (gesztus) komponensek mindegyike fontos szerepet játszik. A régi idők varázsénekeiből, igézéseiből, ráolvasásaiból számos archaikus elemet megőriztek.
Kulcsszavak: zenei intelligencia, ízlésformálás, zenei preferenciák, zenei értékápolás, mondókák, csúfolók, gesztusok a mondókákban, zenei tevékenységek komplexitása,
Tamásiné, Dsupin Borbála; Hovánszki, Jánosné; Dulainé Madarász, Annamária: Zenehallgatásra ajánlott énekes mesék pedagógusoknak. In: Bujdosóné, Papp Andrea (szerk.) "A gyermeknek mese kell". A mese szerepe az óvodai és iskolai nevelésben. Budapest, Magyarország: Hagyományok Háza, (2017) pp. 117-154. , 38 p.
A nevelés sikere és sikertelensége a gyermeki személyiség alakulása elsősorban az érzelmi nevelés milyenségének függvénye. Mivel az óvodás és kisiskolás korosztály életében még az érzelmek dominálnak, ezért a pedagógusok sokat tehetnek az érzelmi nevelés területén. A zenehallgatás – ezen belül a hagyományra épülő énekes mesék – kiváló eszköz ahhoz, hogy hatékonyabbá, differenciáltabbá, gazdagabbá tudjuk tenni a gyermekek érzelmi fejlődését. A tanulmány az óvodás és kisiskolás gyermekek érzelmi nevelését segítő énekes mesék komplex módszertani bemutatására vállalkozik.
Dsupin, Borbála: Hangszínvarázs - az auditív befogadókészség fejlesztésének kontextusában. In: Dsupin, Borbála; Hovánszki, Jánosné; Tamási, László; (szerk.): Az élményszerű óvodai zenehallgatás aktuális kérdései: Zenepedagógiai tanulmányok. Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó (2016) 122 p. pp. 76-85. , 10 p.
Mi az, ami az óvodás korosztálynak a zenei kultúránkból a legkönnyebben befogadható, ami segíthet megláttatni a megőrzendő, maradandó értékeinket? A magyar zenei hagyományaink. Ismerve gyermekeink lelki érzékenységét és óriási befogadókészségét, hinnünk kell abban, hogy azzal a kinccsel, amit népi játékaink és népdalaink rejtenek magukban, megkönnyítheti és jelentősen elősegítheti a szükséges „modern” műveltség ismereteinek befogadását. „A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. Ha azonban csak az európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni. (...) Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk-e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.” Minden óvodapedagógusnak kiemelten fontos, hogy kellő alapossággal ismerje elődeink zenefolklórját, mint műveltségünk, kultúránk, zenei anyanyelvünk alapját. Akkor fogják tudni őszinte élménnyel továbbadni óvodásainknak a számukra legkönnyebben befogadható zenei csodákat, ha nevelő munkájukban mindig „tiszta forrásból” merítenek.
Tamásiné, Dsupin Borbála: A zenei tartalom és a mozdulattípusok komplexitása népi játékainkban. PARLANDO: ZENEPEDAGÓGIAI FOLYÓIRAT 57 : 3 Paper: DsupinBorbala-Jatekkutatas-majus , 53 p. (2015)
A cím jelzi a tartalmat.
Tamásiné, Dsupin Borbála: A népi játékok és a mozgás relációja, és funkciója a 3-7 éves gyermekek személyiségfejlődésében = The relation and function of folk games and movement in the 3 to 7-year-old children's personality development. lJyväskylä, Finnország : University of Jyväskylä, Faculty Of Humanities, Department of Art and Culture Studies, Hungarian Studies (2010) , 365 p. ISBN: 9789513939878
A doktori értekezés a magyar kultúra egy kicsi, de gyermekeink szempontjából egyik jelentős szegmensére, a 3-7 éves korosztály zenei nevelésére fókuszál. Központi témája, hogy megvizsgálja és bebizonyítsa, miként lehetséges, hogy a népi játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgások adaptálása az egyik legkomplexebb fejlesztőerő e korosztály személyiségfejlődésében. Hiszen a kultúraátadás szempontjából ez az időszak alapozó jellegű, s az esztétikai nevelés területén integratív szerepet tölt be. Az óvodás gyermek zenei fejlődésével emlékezete, képzelete, asszociatív képessége, kreativitása, figyelme, érdeklődése állandó örömteli tevékenység útján fejlődik, hiszen a játékhoz kapcsolódó mozgását ebben a korban még nem a szöveg jelentése, tartalma, hanem a dallam és annak ritmusa, valamint az ezekhez kötődő spontán örömérzet irányítja és határozza meg. Az érzelmi nevelés, a szocializáció, az értelmi és az anyanyelvi fejlesztés folyamatában is nyilvánvaló a zenei nevelés, s ezen belül a népi játékok szerepe. Az értekezés a vizsgált és bemutatott összefüggésekkel, valamint gyakorlati példaanyagok bemutatásával bizonyítja, hogy a népi játékok hatására olyan készségek alakulnak ki a gyermekekben, amelyek birtokában iskolaéretté válnak, s megállják majd helyüket későbbi felnőtt életükben is.
A hagyományátadás és a népi kultúra elsődleges szerepének bemutatása után a népi játékok mozdulattípusainak analizálását több tájvariánsban láthatjuk az egyes mozgásformákhoz kapcsolva: gesztus, súlylábmozgás, testsúlyáthelyezés, lépés, ugrás, szökdelés, futás és a forgás. Ezek azok a mozdulattípusok, amelyek ennél a korosztálynál is megjelennek, s már kiemelt figyelmet kell fordítani fejlesztésükre. A disszertáció IV. fejezetében a Lánc, lánc, eszterlánc… kifordulós körjáték 94 variánsának analízisét találhatjuk, dallammag, hangkészlet, szöveg, játékcselekmény, mozgás és térforma szempontjából. Ezek a dallami változatok nem utánzatok, mindegyik egymással egyenrangú és a vidékenként eltérő népi ízlés kifejezői. A disszertáció gondolatmenetének szintetizálása az V. fejezet, amely 17 népi játékokból összeállított fűzést tartalmaz. A dolgozat célja, hogy bebizonyítsa e korosztálynál a személyiségfejlődés komplexitását a népi játékok és a hozzájuk kapcsolódó mozgások által, valamint bemutassa a zenei fejlesztés lehetőségeit a népi játékok vetületében.
Olyan dolgozatot tart kezében az Olvasó, amely a bipoláris nevelési, zenepedagógiai folyamat mindkét pólusára vonatkozó konklúziókkal jár, s mint ilyen, hasznos segítség lehet a vizsgált korosztály zenével nevelésének felelősségteljes munkájában.