Tóth Norbert

LOVÁRI NYELV “INTÉZMÉNYESÜLÉSE” A TÁRSADALMI INNOVÁCIÓ APSEKTUSÁBÓL

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 8 : 4 pp. 85-93. , 9 p. (2022)

Absztrakt

Jelen tanulmányban a társadalmi innováció perspektívájából, a lovári nyelvoktatás történetiségire és társadalmi hatására vagyunk kíváncsiak. Kiindulópontunk, hogy a lovári nyelv elfogadtatásának és az idegen nyelvek oktatási palettáján való elismertetésének folyamata, egy ”alulról” induló, elsősorban roma értelmiségiek munkájából kibontakozó kezdeményezés. Érdeklődésünk fókuszában többek között a következő kérdések állnak: Ki találta ki? Ki támogatta? Ki akadályoztatta? Milyen nyelvtanulási módszereket alkalmaznak a lovári nyelvet oktató, nem nyelvtanár végzettségű emberek? A lovári nyelvoktatás „intézményesülése”, s ebből a nyelvből megszerezhető államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványnak komoly társadalmi hatása van, példának okán, elősegítette a hátrányos és/vagy roma származású tanulókat az egyetemi diploma megszerzéséhez. Ebből a szempontból ezt is egy innovációnak tekintjük. A témát a szekunder források mellett, primer, kvalitatív adatok segítségével kívánjuk feltérképezni

 

 

CHARACTERSITICS OF ROMA UNIVERSITY STUDENTS BASED ON SAMPLES FROM ROMA COLLEGES FOR ADVANCED STUDIES.

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 8 : 4 pp. 43-59. , 17 p. (2022)

Absztrakt

A tanulmány arra vállalkozik, hogy komparatív jelleggel bemutassa a Pécsi Tudományegyetemen és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen végzett kutatást, amely fókuszában a felsőoktatásban tanuló roma származású hallgatók családi háttere, identitása, iskolával kapcsolatos sikerei és kudarcai állnak. A kutatást kiegészítettük a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karán működő Lippai Balázs Roma Szakkollégium hallgatóitól gyűjtött információkkal.

 

 

Possible conceptualization of culture and cultural difference in sociological profile researches

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 6 : 4 pp. 91-100. , 10 p. (2020)

Absztrakt

A  tanulmány  a  pedagógiai-antropológia  abból  az  alapkoncepciójából  indul  ki  miszerint  a  kisebbségi státuszban lévő tanulók iskolai sikeressége szempontjából döntő jelentőségű, hogy az oktatási rendszer felismerje,  hogy  a  kisebbségi  miliőből  érkező  diákok  tanulmányi  sikertelensége  a  kulturális  differenciával hozható összefüggésbe. Az erre a jelenségre reflektáló pedagógiai-antropológiai és nevelésszociológiai profilú empirikus kutatások elméleti kontextusa kiindulópontjának a kultúra és a kulturális differencia fogalmi keretrendszerének a meghatározása áll. Jelen tanulmány, a hazai és nemzetközi szakirodalomra támaszkodva, definíciós alternatívákat kíván nyújtani, s nevelésszociológiai perspektívából értelmezni azokat.

 

 

ISSUE OF FAILURE OF ROMA STUDENTS AT SCHOOL

KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 6 : 1 pp. 95-102. , 8 p. (2020)

Absztrakt

A tanulmány abból a feltevésből indul ki, miszerint a cigány származású tanulók iskolai teljesítménye kudarcokkal teli. Ezt figyelembe véve a jelen írás arra vállalkozik, hogy olyan okokra reflektáljon a cigány tanulók iskolai kudarcaival kapcsolatban, amelyek a szűkebb-tágabb közvélemény számára is ismertek, sőt bizonyos esetekben, némileg negatív konnotációval, közhelyekké váltak. Célunk, hogy e tényezőket a tudományos diskurzus szemszögéből vizsgáljuk meg.

 

 

A magyarországi szegregáció jelensége a kótaji oláh cigány közösség példáján = The phenomenon of segregation in Hungary through the exapmle of the Vlach Roma community

In: Biczó, Gábor (szerk.) Terepek és elméletek = Fields and Theories : A Lippai Balázs Roma Szakkollégium válogatott romológiai tanulmánygyűjteménye = Selected Essayes from the Field of Romology by Lippai Balázs Romani College

Debrecen, Magyarország : Didakt (2019) 334 p. pp. 147-157. , 11 p.

Absztrakt

Jelen tanulmány célja két elméleti síkon értelmezhető. Egyrészt a szakirodalom elemző, reflektív feldolgozásával a magyarországi szegregátumok (a hagyományos szóhasználatban cigánytelepek) kialakulásának, felszámolásának és az ezekből levezethető társadalmi problémáknak a vázlatos bemutatására vállalkozik. Ugyanakkor a szegregátumok, s azok lokális közösségeinek legfőbb jellemzői csak akkor értékelhetők igazán, ha bemutatásuk empirikus kutatáson alapszik. Ebből a feltevésből kiindulva a tanulmány elméleti kereteit a kótaji oláh cigány közösség körében végzett kutatás eredményeivel szinkronizálom.

Legutóbbi frissítés: 2024. 02. 02. 14:04