Oktatói publikációs adatbázis
Vargáné Nagy Anikó
vnaniko@ped.unideb.hu
A szeretet kifejezésének fontossága a kora gyermekkori pedagógusok körében Angliában és Magyarországon.
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK:
Vargáné, Nagy Anikó (2020): A szeretet kifejezésének fontossága a kora gyermekkori pedagógusok körében Angliában és Magyarországon. In: Vargáné, Nagy Anikó (szerk.) Családi nevelés: A család megismerésének módszerei. Budapest, Forstag Nonprofit Közhasznú Kft. pp. 131-151.
ABSZTRAKT
A kora gyermekkorról való gondolkodás a politikai döntéshozói szinten is stratégiai kérdéssé vált Európában az utóbbi időben. (Campbell-Barr et al, 2015)
A minőségi kora gyermekkori nevelés sikerességének középpontjában a gondoskodás minősége áll, amelynél a kulcsszereplő a munkaerő. Míg a kutatók leggyakrabban a képzési szintek fontosságát említik a gondoskodás minősége kapcsán, addig mi a kora gyermekkori neveléshez szükséges attitűd kompetenciákkal kapcsolatos kérdéseket tesszük fel két országban: Angliában és Magyarországon. Vegyes módszertani megközelítést használtunk, (kérdőív és fókuszcsoportos interjú), amely a kora gyermekkori nevelés képzésben résztvevő hallgatók által szükségesnek ítélt attitűd kompetenciákat és azok elsajátítási módját tekinti át. Magyarországon a kora gyermekkori intézményekben (bölcsőde, óvoda) a gyermekszeretetről, a szeretet testnyelven való kifejezéséről nyíltan beszélünk. Ezzel szemben Angliában a menedzseri és vállalkozói szemléletű diskurzusok feszültséget idéznek elő azzal, hogy a kora gyermekkori nevelők által helyesnek vélt gondoskodó, támogató, és együttérző érzelmi kifejezések még erőteljesebb fokozását hangoztatják, ami nem egyezik a menedzser szemlélettel. A tanulmány magyarországi és angliai pedagógiai képzésben résztvevő hallgatóktól gyűjtött adatokra támaszkodik. Feltárjuk, milyen attitűd kompetenciákat tartanak szükségesnek munkájuk során a kora gyermekkori nevelés kontextusában. Az, amit a kora gyermekkori neveléshez szükséges attitűd kompetenciaként azonosítottunk, sokat elmond arról, hogy az országok mikét tekintenek az érintett területre. Magyarországon a kora gyermekkori nevelők relatív autonómiája úgy tűnik, szabadabb értelmezésre ad lehetőséget, melynek során a szakemberek a rájuk bízott gyermekkel érzelmileg is tudnak bátran foglalkozni.
Children’s rights in Hungary in early childhood education and care
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK:
Sándor, Pálfi; Erzsébet, Rákó ; Anikó, Varga Nagy ; Eleonóra, Teszenyi (2020): Children’s rights in Hungary in early childhood education and care. In: Jane, Murray; Beth, Blue Swadener; Kylie, Smith (szerk.) The-Routledge-International-Handbook-of-Young-Childrens-Rights. London, Egyesült Királyság, Routledge of Taylor and Francis Group. pp. 354-365.
ABSZTRAKT: (angolul)
Besides the numerous Hungarian legal measures, children’s rights can be found most comprehensively in the Act XXXI. of 1997 on Child Protection and Social Services Administration, for which the Convention on the Rights of Children served as a keystone.
Children’s rights are in accordance with the Act XXXI. of 1997 on Child Protection and Social Services Administration and are present in the National Public Education Act. The provision of children’s rights is a basic task in the public educational institutions, therefore, it is built in the basic documents regulating the professional work of the institutions, among others it is in the Act CXC of 2011 on Public Education.
The aim of this paper is to investigate how children’s rights prevail in the practice of the Kindergarten as a public educational institution.
This paper recommends that if we give an overview the emergence of the children’s rights we will get a more comprehensive overview of the given age group. Our basic concept is to recognize and meet the children’s needs. In this study, we aim to present the pedagogical conditions where we examine the recognition of the identification of needs and their emergence. We are looking for pedagogical and legal points of view on the emergence of basic attitudes, such as acceptance, support and help.
A gyermeki jogok értelmezési keretei a magyar kora gyermekkori nevelésben
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK:
Pálfi, Sándor ; Rákó, Erzsébet ; Vargáné, Nagy Anikó (2018): A gyermeki jogok értelmezési keretei a magyar kora gyermekkori nevelésben. In: Pálfi, Sándor (szerk.) A gyermekre fókuszáló korai nevelés. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó. pp. 25-48.
ABSZTRAKT: (magyarul)
Jelen tanulmányban a gyermeki jogok megvalósulásának néhány szegmensét[ET1] tekinti át, a Magyarországon működő kora gyermekkori nevelést biztosító óvodai nevelésre fókuszálva, elsősorban a meghatározó[ET2] dokumentumok segítségével. Számos magyar jogszabály mellett a gyermekek jogait a legátfogóbban az 1997. évi XXXI. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény tartalmazza, aminek megalkotásához a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény alappillérként szolgált. A gyermeki jogok az 1997. évi XXXI. Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozásával összhangban jelen van a Nemzeti Köznevelési törvényben is. A gyermeki jogok biztosítása a köznevelési intézményekben alapvető feladat, ezért beépült az intézmények szakmai működését szabályozó alapdokumentumokba, így többek között az Óvodai nevelés országos alapprogramjába is. A tanulmány arra vállalkozik, hogy bemutassa a gyermeki jogok érvényesülését az óvoda, mint köznevelési intézmény gyakorlatában.
THE EFFECT OF COVID-19 on ECEC in HUNGARY. Policies and practices of early childhood education and care during the COVID-19 pandemic: Perspectives from five countries.
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK:
Visnjic-Jevtic, Adrijana ; Varga Nagy, Anikó et al. (2021): Policies and practices of early childhood education and care during the COVID-19 pandemic: Perspectives from five countries. JOURNAL OF CHILDHOOD, EDUCATION AND SOCIETY 2. pp. 200-216.
ABSZTRAKT: (angolul)
This paper is a report. The paper analyzes the effects of the pandemic of SARS-COVID-19 in early childhood education and care in Hungary, especially in kindergartens. The paper presents the local and government decrees, which control the operation of kindergartens from March 2020 till September 2020. The paper presents the early childhood educators’ and assistants’ extraordinary activities during the pandemic and those challenges they had to face.
A SARS COVID-19 okozta helyzet a hazai kora gyermekkori intézményekben
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK:
Vargáné, Nagy Anikó (2021): A SARS COVID-19 okozta helyzet a hazai kora gyermekkori intézményekben. KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD 7: 4. pp. 101-107.
ABSZTRAKT: (magyarul)
A tanulmány egyfajta országjelentést tár elénk. A SARS-COVID-19 vírus következtében kialakult járványveszély hatásait elemzi a hazai kora gyermekkor intézményekben, különös tekintettel az óvodákra. Ismerteti a 2020. március elejétől 2020. szeptemberig terjedő időszak helyi és kormányrendeleteit, amelyek az óvodák működését szabályozták. Ismerteti az óvodapedagógusok és óvodai dolgozók járványveszély ideje alatti rendkívüli tevékenységeit, és azokat a kihívásokat, amelyekkel a kialakult helyzetben kellett szembenézniük.
Kindergarten Educator and Primary Teacher Training in Hungary: With Diverse Pedagogical Competencies to Unleash Early Childhood Opportunities
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK:
Anikó, Varga Nagy; Sándor, Pálfi; Nóra, Németh (2022): Kindergarten Educator and Primary Teacher Training in Hungary: With Diverse Pedagogical Competencies to Unleash Early Childhood Opportunities. In: Barbora, Loudová Stralczynská; Jana, Stará; Philip, Selbie; Petra, Ristić Educating Pre-primary and Primary Teachers Today. Prague, Charles University, Faculty of Education. pp. 129-153.
ABSZTRAKT
This paper presents and analyses how the teacher training system is set up and structured in Hungary. The focus of our study was on the educational system of kindergarten educators (óvodapedagógus) and (lower) elementary school teachers. To answer this question, we collected data about the last decades about this special field of higher education. Beside documentary analysis we also introduced data about the structural composition of the workforce in kindergarten and primary education.
In our study we also present information about the characteristics of the model of kindergarten and primary education which is interesting and important as the higher educational system has some differences which refers to the teacher training system compared to other European countries. The paper covers the initial qualifying routes for kindergarten and primary pedagogical staff as well. Students can obtain a kindergarten educators (óvodapedagógus) bachelor's degree at the BA level. The training period is 6 semesters, and the number of credits to be obtained to the diploma is 180 credits. The Training and Outcome Requirement (which is a national wide requirement settled by the state) identifies the areas of professional competence required and to be acquired by kindergarten educators (óvodapedagógus). The greatest credit load in the training is the children's activities and their methodology, which can be weighted individually for each training place, only within the prescribed credit range.
Nevelési mintázatok roma családok körében
BIBLIOGRÁFIAI ADATOK
Vargáné, Nagy Anikó - Molnár, Balázs (2019): Nevelési mintázatok roma családok körében. In: Biczó, Gábor (szerk.) Így kutatunk mi: A Lippai Balázs Roma Szakkollégium válogatott romológiai tanulmánygyűjteménye. Debrecen, Didakt. pp. 87-103.
ABSZTRAKT
2016 februárjában kérdőíves vizsgálatot végeztünk 135 kisgyermeket nevelő roma és 69 nem roma szülő részvételével a család, családi szerepek, illetve a családi nevelés témájában. A referátum ennek a kutatásnak a főbb eredményeit foglalja össze, amely során három nagyobb kérdéscsoportot érintünk.
Egyrészt vizsgáljuk a „család” fogalomkörét a két almintában: mit gondolnak a megkérdezett szülők a családról, annak működéséről, mire asszociálnak a családdal kapcsolatban, milyen elképzeléseik vannak a jól működő, boldog családi életről. Másrészt vizsgáljuk a roma és nem roma szülők családi szerepértelmezéseit, szerepelvárásait: miként fogják fel az anyai, apai szerepeket, mit várnak el a gyermekektől. A harmadik nagy terület a család és az óvoda kapcsolata, amelyhez kapcsolódóan bemutatjuk az óvodától elvárt értékeket, az intézményes neveléshez kapcsolódó konfliktusforrásokat, a szülő – gyermek – óvodapedagógus konstellációban azonosítható sajátos kommunikációs jelenségeket.
A vizsgálati eredmények, reményeink szerint, szempontokat adnak nem csak ahhoz, hogy jobban megértsük a roma kulturális háttérhez kapcsolódó családi nevelési sajátosságokat, hanem ahhoz is, hogy miként lehet a család – óvoda kapcsolatrendszert az eltérő kulturális elemekre reflektálva kezelni, a kommunikációt a családi és intézményes nevelési színterek között optimalizálni. A feltárt összefüggésekből mindemellett az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a modern pedagógusképzés alap-, mester- és posztgraduális szintű tananyagaiban a roma családi nevelési szokások, hagyományok ismeretének megkerülhetetlen követelményként kell megjelenni.