Kommunikáció, Irodalom, Dráma Tanszék | Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar

 

Kötelezően választható tematikus modulok


Programok a Buborékban

Kutatási témáink

Bujdosóné Papp Andrea

1. Versek, mesék, szépirodalmi szövegek a pedagógiai gyakorlatban: szövegfeldolgozási eljárások, képességfejlesztési módszerek, lehetőségek
2. A kortárs gyerekirodalom szerepe az olvasóvá nevelésben
3. Társadalmi érzékenyítés: másság a szépirodalomban
4. A művészeti nevelés komplexitása: elmélet és gyakorlat
5. Nyelvi szocializáció; nyelvi hátrány
6. A beszédprodukció és a beszédpercepció fejlesztése óvodáskorban. Az óvodáskori nyelvi készség, képesség fejlesztésének játékos lehetőségei
7. Kommunikáció és nevelés
8. Hagyomány és közösség

 

Gesztelyi Hermina

1. Az irodalom szerepe a gyerekek nevelésében
2. A kortárs gyerekirodalom szerepe
3. Klasszikus mesék és kortárs feldolgozásaik
4. Tabutémák a gyerek- és ifjúsági irodalomban
5. Az irodalom mint az érzékenyítés eszköze
6. Kora újkori női műveltség

 

Kis Gábor

1. Motívum- és szimbólumkutatás a gyermek- és ifjúsági irodalomban
2. Drámapedagógiai szemlélet a művészeti nevelésben

 

Láposi Terka

1. A bábjáték elméleti alapvetései (metamorfózis, absztrakció, asszociáció, metafora …)
2. A bábu és a bábjátékos dualitása, a megkettőződés lélektani és filozófiai értelmezése
3. A bábművészet lehetőségei a kortársi diskurzusban
4. A bábművészet műfaji sajátosságainak ontológiája
5. A bábszínház és nézője: befogadásesztétika és a gyerekkorú néző (a bábszínház percepciójának és befogadásának kérdései)
6. A bábszínházi formanyelv és a nézői korosztály összefüggései
7. A bábjáték fejlődéslélektani hatásmechanizmusa
8. A bábjáték helye a magyar dramatikus népszokások sorában
9. Beavató rítusok és a bábuval végre hajtott cselekedetek összefüggései
10. A kortárs képzőművészet és a bábjáték kapcsolatának perspektívái
11. A bábszínpad mint szürreális kollázsok terei
12. Vásári bábjáték és hagyományok
13. Kemény Henrik játékának ekvivalenciái, alkotói életpályája
14. A pedagógiai bábjáték helye, hatásmechanizmusa a művészeti eljárások között
15. A dráma-, a szín- és a bábjáték egymásra hatása
16. A színházi nevelés / a színházpedagógia lehetőségei a világ/önmagunk megismerésében, felfedezésében
17. A művészeti eljárások komplexitása
    
     

A teljesség harmóniája I. – A művészettel nevelés értelmezései

• Szerkesztette: Bujdosóné Papp Andrea, Gesztelyi Hermina
• Láposi Terka „FÉNY, FÉNY, FÉNYESSÉG…”: A látható fény titkai, avagy miért kék az ég? – Bábjáték a komplex művészeti nevelés kontextusában

Bujdosóné Papp Andrea ÉN(SZ)ÉPÍTŐ SZÖVEGEK – Identitásformáló gyerekirodalmi alkotások

Kis Gábor MACSKAMESÉINK – A macska-szimbólum keresése

Gesztelyi Hermina „KEREK ERDŐ KÖZEPÉBEN…” – Az erdő-szimbólum jelentésváltozásai

• Didakt Kiadó, Debrecen, 2020.

A komplex művészeti nevelést elsősorban szemléletnek tekintjük, amely a világot összefüggéseiben, holisztikus módon látja, tapasztalja meg és tárja fel. Ehhez a szemlélethez társítunk műfajokat és módszereket, így az alkotás változatos formáin keresztül valósul meg az önmegismerés, önfejlesztés. A művészi tevékenység örömforrás, fókuszában a játékosság, a saját élményekre épülő együttműködés, a részvétel, a bevonás és bevonódás, a tapasztalás élménye áll. A komplexitás biztosítja az egyéni látásmód szabadságát, az érzelmi alapú kreativitás kibontakozását. A hanggal, színnel, szóval, mozdulattal történő teremtés, önkifejezes kontaktust teremt a világ harmóniájával, miközben egyéni világlátásra épülő kommunikáció is egyben. A tanulmányok között több olyan átfogó írás szerepel, amely saját területét és a tágabb művészeti nevelés kérdéskörét is alaposan körbejárja, és általános érvénnyel fogalmaz meg lényeges megállapításokat. A kötet szövegeinek másik része szorosabban kötődik ahhoz a művészeti ághoz, amelyből kiindulnak a szerzők témájuk feldolgozása során. Az első kötet az elméleti jellegű, bevezető tanulmányokat tartalmazza.

 

A teljesség harmóniája II. – A művészettel nevelés kreatív élményei

• Szerkesztette: Bujdosóné Papp Andrea, Gesztelyi Hermina
• Láposi Terka „FÉNY, FÉNY, FÉNYESSÉG…”: A közvetlen megtapasztalás egy lehetséges módja – Bábjáték a komplex művészeti nevelés kontextusában

Bujdosóné Papp Andrea „HÁT TE KI VAGY?” – Én(sz)építés a művészetek eszközeivel

Kis Gábor MACSKAMESÉINK II. – A Kacor király című mese feldolgozása

Gesztelyi Hermina „KEREK ERDŐ KÖZEPÉBEN…” – Az erdő téma feldolgozásának egy lehetséges módja Gúfó a fák ünnepén című mese segítségével

• Didakt Kiadó, Debrecen, 2020.

A komplex művészeti nevelést elsősorban szemléletnek tekintjük, amely a világot összefüggéseiben, holisztikus módon látja, tapasztalja meg és tárja fel. Ehhez a szemlélethez társítunk műfajokat és módszereket, így az alkotás változatos formáin keresztül valósul meg az önmegismerés, önfejlesztés. A művészi tevékenység örömforrás, fókuszában a játékosság, a saját élményekre épülő együttműködés, a részvétel, a bevonás és bevonódás, a tapasztalás élménye áll. A komplexitás biztosítja az egyéni látásmód szabadságát, az érzelmi alapú kreativitás kibontakozását. A hanggal, színnel, szóval, mozdulattal történő teremtés, önkifejezes kontaktust teremt a világ harmóniájával, miközben egyéni világlátásra épülő kommunikáció is egyben. A tanulmányok között több olyan átfogó írás szerepel, amely saját területét és a tágabb művészeti nevelés kérdéskörét is alaposan körbejárja, és általános érvénnyel fogalmaz meg lényeges megállapításokat. A kötet szövegeinek másik része szorosabban kötődik ahhoz a művészeti ághoz, amelyből kiindulnak a szerzők témájuk feldolgozása során. A második kötet az elméletre épülő gyakorlatok leírását tartalmazza.

 

Ölbeli játékoktól az iskolai játszmákig – Gyerek- és ifjúsági irodalom a közoktatás különböző szintjein

• Szerkesztette: Baranyai Norbert, Gesztelyi Hermina
• Szaklektor: Bujdosóné Papp Andrea
• Gesztelyi Hermina Kortárs mese az óvodában

Gesztelyi Hermina Klasszikus és kortárs líra az óvodában

• Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2020.

Jelen kiadvány célja, hogy az élénk szakmai eszmecsere számos gondolatébresztő és innovatív belátását – eljuttatva a gyakorlati képzésbe – megismertesse a leendő kisgyer­meknevelőkkel, óvodapedagógusokkal és általános iskolai tanárokkal. Mindenekelőtt a kortárs irodalom bevonására igyek­szünk példákat mutatni, akár módszertani javaslatokkal is segítve a legfrissebb iroda­lom beépítését a bölcsődei, óvodai és általános iskolai nevelésbe. Mint megkerülhetetlen tananyagot, érintjük az általános iskolai kötelező olvasmányokat is, ötleteket adva ezek újszerűbb, izgalmasabb tanórai feldolgozásához. A gondolatok, javaslatok, összegző áttekintések megfogalmazásakor a használható­ság, tanulhatóság szempontját próbáltuk érvényesíteni, természetesen nem mellőzve a szakmai pontosságra való törekvést sem. Minden fejezet egy rövid bevezetővel kezdődik, amelyben az elméleti háttér bemu­tatása vagy vázlatosabb történeti áttekintés kaptak helyet. Ezek érvényesítésére a ki­választott szövegek, kötetek elemzésével próbáltunk példát nyújtani, majd lehetséges alternatívaként – rövid ismertetésekkel kiegészítve – felkínáltunk még olyan kiadvá­nyokat is, amelyekben az értelmezett alkotásokhoz hasonlóan működtethetők a be­mutatott szempontok. Az ajánlott kötetek a felhasznált szépirodalommal és tanulmá­nyokkal, szakkönyvekkel együtt tájékozódási pontot is jelenthetnek, segítve az önálló továbbgondolás lehetőségét.

 

Gyerekvilágok (Studia Litteraria 2019/1–2)

• Szerkesztette: Gesztelyi Hermina, Herczeg-Szép Szilvia, Lapis József, Lapis-Lovas Anett Csilla
• Gesztelyi Hermina A piros ötven árnyalata – változatok Piroskára

Kis Gábor Beavató gondolatok a Harry Potter újraolvasásához

• Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2019.

Igyekeztünk a létező hazai műhelyekből többeket is megszólítani, szerzőinket úgy kértük föl, hogy itteni munkájuk maga tegye nyilvánvalóvá, hogy milyen kutatások folytak nagy erőkkel az utóbbi évtized(ek)ben a gyerekirodalom területén. Bízunk benne, hogy a dolgozatok reflexiós és referenciális mezeje, hivatkozási sora maga is meggyőző képet ad arról, hogy a gyerekirodalom kutatása igenis jelentős fejlődésen megy keresztül az utóbbi időben, komoly hozzászólások érkeznek, és egyre többen egyre szívesebben csatlakoznak a tudományos és kritikai diskurzushoz (gondoljunk eközben bármit is arról, hogy a gyerekirodalom-kutatás, és pláne a -kritika, minden fejlődés ellenére, hol és milyen szinten is tart jelenleg a magyar nyelvterületen). A lapszám tervének összeállításakor egyébként azzal szembesültünk, hogy ha szeretnénk minden, általunk nagyra becsült gyerekirodalmi kutatót fölkérni, akkor nem is két, de inkább három kötetben kellene gondolkodnunk – ezt fontolóra véve gondoltuk úgy, hogy mégis sokakat szólítunk meg a diszciplína már gyakorlott művelői közül, de ugyanúgy számítanánk fiatal, illetve, a diskurzus szélesítéseként és frissítéseként, a névjegyüket a gyerekirodalom témájában mindez idáig még le nem tévő kollégák jelenlétére is.

 

A gyermeknek mese kell – A mese szerepe az óvodai és az iskolai nevelésben

• Szerkesztette: Bujdosóné Papp Andrea
• Bujdosóné Papp Andrea Gyermeknyelv – Mesenyelv. A meseélmény szerepe a kommunikációs kompetencia fejlesztésében

Kis Gábor Bevezetés a tündérmesébe. A tündérmesék sajátosságai és szerepük az óvodáskorú gyermek nevelésében

• Hagyományok Háza, Budapest, 2017.

A 10 tanulmányt tartalmazó tanulmánykötetet az a felismerés hozta létre, hogy a pedagógia és a népmese kapcsolatán alapuló módszerek, jó gyakorlatok bemutatása és az erre a témára fókuszáló értekezések közlése még nem történt meg a hazai mese tematikájú munkák között. A kötet egy olyan átfogó, színes témakörű módszertani indíttatású munka, amely egy nagy űr betöltésére hivatott, s amelyet szívesen forgat minden pedagógus, közművelődési szakember, könyvtáros, szülő és számos érdeklődő. A könyv célja, hogy a mese szerepének, jelentőségének, komplex módszertanának korszerű megközelítése(i) révén motiváló élményt és gyakorlati segítséget nyújtson az óvodapedagógusoknak, a tanítóknak a mindennapi mesefeldolgozásokhoz. A szerzők és a szerkesztő legfőbb törekvése a jó gyakorlatok bemutatása a mese alkalmazásának lehetséges területein, mindenekelőtt az intézményes oktatás-nevelés keretei között a gyermeki személyiségfejlődés szolgálatában, valamint a mese terápiás célú alkalmazásakor. A kötet tanulmányai módszertani szempontból rendkívül gazdag, változatos, elsősorban az óvodai nevelőmunkát jól segítő, korszerű szemléletmódú munkák.

 

A Kemény bábszínház képeskönyve – Korngut Kemény Henrik színházteremtése

• Szerkesztette: Láposi Terka
• Korngut-Kemény Alapítvány, 2015.

A Kemény Bábszínház képeskönyve – Korngut Kemény Henrik színházteremtése, azaz a Kemény-kötés című könyvsorozat második kötete rendhagyó forráskiadásként jelentkezik. Vitathatatlanul hiánypótló kötet, ami – talán elsőként a magyar nyelvű bábművészeti forráskiadványok történetében – a színház és kontextusa teljes megismerésének lehetőségével kecsegtet. A több mint 600 oldalas, valóban kemény kötés a hagyaték egészét mutatja be, felölelvén a Korngut-Kemény család három generációjának anyagait. Tárgytípus szerint is széles körből merít: nemcsak a Korngut-Kemény család legfontosabb dokumentumainak másolatait, naplóinak, szövegkönyveinek és hivatalos okmányainak reprintjét, valamint a művészetükről és környezetükről szóló fotókat foglalja egybe, de tematikusan elrendezve, bő jegyzettel ellátva, a bábok részletes, több szemszögű fotói is megtalálhatók a könyvben. A bábok és korabeli fotók jó minőségű kiadása elősegíti a további kutatásokat is, leginkább azáltal, hogy elérhetővé teszi (a szélesebb olvasóközönség számára is) az egyébként nehezen hozzáférhető tárgyi emlékeket. Ezzel egyébiránt a hagyaték állapotának megőrzése szempontjából is elsődleges feladatot lát el a kötet.

 

Kemény Henrik: Életem a bábjáték bölcsőtől a sírig – Egy vásári bábjátékos, komédiás önarcképe

• Szerkesztette: Láposi Terka
• Korngut-Kemény Alapítvány, 2012.

"Rendhagyó napló életről és halálról, emlékezésről és fogvatartott álmokról, játékról és színházról, báburól és emberről. Mesék, történetek, álmok és vágyak... Átszövi mindet az idő poétikus sokszínűsége. Emberi sorsok ikonjai rajzolódnak, ki, ahogy a nyolcvan évétől távolodó Mester, a vásári mutatványos Vitéz László-játékos napról napra mesél a benne megmaradt képekről. A visszaemlékezés mesei szála vitathatatlan. Több mint 150 év ölt testet képekben elbeszélve. Mesélt a nagyapa a fiának, a fiú az ő gyermekeinek, Kemény Henrik mindenkinek. Szigorúan és következetesen ragaszkodik mindenhez, ami már egyszer elhangzott, hiszen érzi, hogy ezek a történetek is a tradíció és egyben a hagyaték részei. (...)"