Az AntRom filmműhely tevékenysége elsősorban az északkelet-magyarországi vidéki környezet településeihez, falvakhoz és kisvárosokhoz köthető. A földrajzi és társadalmi periféria magyarországi színterein koncentráltan találhatók azok a témák, amelyek az etnikai együttélési viszonyokból vezethetők le és a filmek témáit szolgáltatják.
Az eddig elkészült filmek három csoportba sorolhatók. A „Kik vagyunk… és miért?” és a „Kisvilágok” tematikus dokumentumfilm-sorozatok mellett több sorozaton kívüli önálló alkotás is készült.
Az AntRom filmsorozatok forgatási helyszínei
Kistelepülések kortárs társadalmi folyamatait feltérképező kutatássorozat
A kutatássorozatban az ország kedvezőtlenebb helyzetű régióiban fekvő, kisebb lakosságszámú települések főbb társadalmi jellemzőinek, aktuális társadalmi folyamatainak a feltérképezésére törekszünk. A kutatás során alapvetően a helyi lakosok nézőpontjainak a megismerése és megjelenítése a célunk. A helyszínek megválasztásában döntő szempont volt, hogy e perifériális régiók kisebb településein meglehetősen kedvezőtlen szocio-demográfiai folyamatok zajlanak, ideértve különösen az idősödést és a hátrányos helyzetű lakosság számarányának a növekedését, a települések többsége esetében a lakosságszám csökkenését is. E folyamatok - amennyiben nem történnek jelentősebb változások - még a jelenleginél is kedvezőtlenebb jövőképet vetítenek előre. Ehhez kapcsolódóan a kutatás kiemelt céljának tekintjük az elvándorlásban leginkább érintett helyi fiatalság lehetőségeinek, céljainak és jövőképének, valamint a helyi közösségi kapcsolatoknak, ezen belül elsősorban a romák és a nem romák együttélési jellemzőinek, továbbá a hátrányos helyzetű romák szociális segítésének a megismerését.
A kutatócsoportok négy főből állnak, a kutatócsoport vezetője (Soós Zsolt) mellett településenként három-három nappali tagozatos hallgató vesz részt a munkában.
Kutatási helyszínek időrendben: Kisköre, Tiszalök, Hajdúdorog, Nagyecsed, Hodász (kutatásvezető: Nagygyőryné Kerti Ibolya), Hosszúpályi, Nyírvasvári, Sáp.
A kutatásban többféle módszert alkalmazunk, elemezzük a településre és a térségre vonatkozó társadalomstatisztikai adatokat, valamint a fontosabb dokumentumokat. A kutatás fő módszerének – annak émikus szemléletéhez igazodóan – a szóbeli kikérdezést, eszközként pedig a részben strukturált egyéni interjút választottuk. Előzetes feltérképezés, majd a hólabda módszer segítségével településenként legalább húsz egyéni interjút, s ahol van rá lehetőség, fiatalokkal egy-egy fókuszcsoportos interjút készítünk el. Törekszünk arra, hogy a válaszadók szocio-demográfiai szempontból sokszínűek legyenek, s ezáltal a települések lehető legtöbb csoportjából csatornázzunk be véleményeket.
Az egyes kutatási helyszínekhez kapcsolódóan zárótanulmányok készülnek, melyek tanulmánykötetben, illetve hazai szakfolyóiratokban jelennek meg.